Virágzó időszak kezdődhet Tamási életében

Kilenc évvel ezelőtt kezdte meg működését a geotermikus fűtőrendszer első eleme Tamásiban. Ekkoriban még nem az energiaválság indokolta ezt a lépést, hanem az, hogy kéznél volt a város több mint ötven éve működő gyógyfürdőjét tápláló terrmálvíz, amelynek fűtési irányú kihasználhatóságát is megpróbálták kiaknázni – emlékeztetett Széles András alpolgármester a geotermikus rendszer kialakításának kezdetére. A hasznosítást illetően lehetőségeik, mint mondta, némileg korlátozottak voltak, hiszen a város méretéből adódóan nincsen klasszikus távhőrendszerük, így egyelőre közintézményeik fűtésére tudják használni a megújuló energiát. 

A fejlesztések tervezésekor annak idején egy 1967-es kutatási jegyzőkönyvből indultak ki, amely akkor készült, amikor olaj- és földgázkutató fúrásokat végeztek Tamásiban, és mintegy két kilométerre lefúrva az olaj és gáz helyett termálvízre bukkantak. A felmérés azt mutatta, a két kilométer alatti rétegben található víz már elegendő hőfokú lehet ahhoz, hogy izlandi példához hasonlóan ne csak fűtési, hanem elektromos energia termelésre is használni tudják azt. Korábban, 2007-2008 körül, forrás hiányában csak a felső pannon rétegig jutottak el a fúrással, ahol az az 52 fokos víz található, amellyel a fürdőt is üzemeltetik. 

Mire jó a biomassza erőmű?

Az ekkor elnyert pályázati forrásokból épült ki a geotermikus fűtőmű első szakasza, amellyel 17 hőközpont ellátása lehetséges. Ez azt jelenti, hogy összesen ennyi közintézmény – iskolák, óvodák, a kormányhivatal, rendőrség – fűtését sikerült rákapcsolni a geotermikus hálózatra. Miután ez a víz még csupán 52 fokos volt, ezért komolyabb hidegek esetén gázfűtéssel „rá kellett segíteni". Ennek ellenére az eredeti gázfogyasztás 60-65 százalékát sikerült megtakarítani és kiváltani megújuló energiával már ekkor is – mondta Széles András. Hozzátette, hogy nem álltak le ezen a ponton, a következő lépés egy szintén megújuló energiát, fadarálékot hasznosító biomassza erőmű „hadrendbe " állítása volt, amely szükség esetén fűti a termálvizet. Ezzel sikerült teljesen kiküszöbölniük a gázhasználatot.

Az alpolgármester szerint a termálvíz kinyerésével azonban előfordulnak problémák a tamási geotermikus rendszerben, amelyre éppen idén karácsonykor is volt példa. Ehhez a biomassza erőmű fejlesztése jelenthet segítséget, amely ennek köszönhetően adott esetben képes lehet egyedül mind a 17 alközpont ellátására. Ennek a műszaki átalakításáról is döntött legutóbbi ülésén a helyi grémium – számolt be. 

Virágzó időszak jöhet Tamási életében

Nem tettek le közben azonban arról sem, hogy később mélyebbre jussanak, kinyerhessék a száz fok körüli vizet. Az alpolgármester szerint a távlati terv ennek kiépítése. Ami jó hír, hogy rendelkeznek azzal a bányászati-kutatási engedéllyel, amellyel tovább haladhatnak ezen az úton. De hogy ez az engedély érvényben maradjon és maga a kút engedélyt kapjon, szükséges bizonyos feladatok elvégzése, amelyről a legutóbbi testületi ülésen döntött a testület. – Ez egy nagyon komoly munka, 340 millió forintos bankgaranciát kellett hozzá letenni a városnak – jegyezte meg Széles András. Ha ennek sikerülne kiépülnie, nagyon virágzó időszak kezdődne meg a város számára energetikai, gazdasági, fenntarthatósági szempontból egyaránt – hangsúlyozta.

Ha ugyanis 20-25 fokot veszítene a termálvíz, mire feljutna a felszínre és áramot termelne, akkor még mindig 75-80 fokos lenne, amely a jelenleginél még mindig 20 fokkal melegebb lenne. Ebben további óriási lehetőségek rejlenek – jelezte. – Ha energiaközösségek léteznek, hőközösségek is létezhetnek. Olyan fejlesztéseket képzelünk el, amelyben egyre több szereplő bevonásával egy nagyobb volumen képezhető. Ez előnyös mind a lakosság, mind a gazdaság, mind pedig a város egészére nézve – fogalmazott.

Miért hasznos a geotermikus energia?

A megújuló energia nem véletlenül egyre népszerűbb napjainkban: az egyik legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb energiaforrás, amellett, hogy folyamatos ellátást biztosít, nincs kitéve az időjárási hatásoknak. Ezen kívül a geotermikus fűtési rendszerek élettartama hosszú, kevés karbantartást igényelnek és működtetésük is kiemelkedően biztonságos. Tamási számára már az eddig megvalósult fejlesztések is azt jelentik, hogy minimálisra csökkent az energia kitettségük, és nőtt az ellátásbiztonságuk.

Adja magát a kérdés, hogy bővíthető-e geotermikus hálózat, ipari, lakossági célra is használható lesz-e. Hőtároló- és szállító rendszerek már működnek többfelé a világban, német testvértelepülésükön, egy kisvárosban láttak erre jó példát. Tamási vezetőségének tervei között szerepel ilyen hőtároló berendezés beszerzése, amellyel a kinyert, de rögtön fel nem használt energiát tárolni lehetséges, hogy akkor tudják hasznosítani, amikor és ahol szükséges. Ezzel új lehetőségek nyílhatnak meg: a kitermelt hőből biztosítani tudnak egyebek mellett helyi gazdasági szereplőknek is, amely szemükben tovább növeli a város vonzerejét, megtartva ezáltal a munkahelyeket. A lakossági felhasználás ennél bonyolultabb, hiszen nincsen közösségi fűtés, de a gazdasági fogyasztók olyan volument képviselnek, amellyel lehet és érdemes is kalkulálni – vélekedett.