A földvédelmi járulék összege háromszor több, mint tavaly volt

Sokan élnek úgynevezett zártkertben vármegyénkben is. A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Ehhez képest hazánkban hozzávetőlegesen százötvenezren élnek ilyen, meglehetősen bizonytalan jogi státuszú ingatlanban, és a számuk ráadásul évről évre növekszik.

Mauthner Ilona

Fotó: MW

A zártkert fogalmát még a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény határozta meg: zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.

Aztán a törvényt 1987-ben hatályon kívül helyezték, majd 1994-ben a telekkönyvi besorolások is megváltoztak. A korábbi zártkerteket a külterületi földek közé sorolták. Ugyanakkor ma is akad tulajdoni lap, amin az adott ingatlan zártkertként van feltüntetve. A legtöbb helyen viszont az egykori zártkerteknek kertes mezőgazdasági terület a településrendezési besorolásuk.

A zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség

A termőföld védelméről szóló törvény 2015 közepétől egészen 2017 végéig ingyenesen lehetőséget adott a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy egyszerűsített eljárás keretében kivonják földjüket a művelés alól.

A zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség, de csak akkor, ha az átlagosnál rosszabb minőségű a termőföld, és a tulajdonos megfizeti a földvédelmi járulékot. Ez viszont most a tavalyi változtatások miatt háromszor annyiba kerül, mint korábban. Az átminősítés azt jelenti, hogy a földterület könnyebben értékesíthető. Igaz, a vevő akkor sem kaphat rá lakáshitelt, és erre a csok sem vehető igénybe.