A mag nélkülit és a húszkilóst viszik

Szekszárdról Budapest felé vettük autóval az irányt a 6-os főúton. Az első dinnyéssel Dunaszentgyörgy előtt tíz kilométerrel találkoztunk, majd sorra következett a többi. Közel a főúthoz, egy kis bódéban, szállásra is alkalmas, átalakított, régi autóban, vagy csak egyszerűen egy asztallal, székkel települtek ki az árusok több hétre, amíg a szezon tart.

A legtöbb helyen a családtagok – egymást váltva – árulják a mézédes hazait. Egy tengelici őstermelő elmondta, a család évek óta foglalkozik dinnyével, nem ebből élnek, de jól jön a plusz bevétel így nyáron. Rengeteget dolgoznak ezért a munkájuk mellett. Még csak három hete indult az árusítás, de szinte folyamatosan ellenőrzik őket, hol az adóhivatal, hol az élelmiszerbiztonságiak jönnek. A nyugtatömböt kérik, a termőterület helyrajzi számát, amit a műholdas térképen egyből beazonosítanak, hogy valóban dinnye terem-e rajta idén.

Pár kilométerrel odébb egy faddi őstermelő pakolt ki, hatalmas sötétzöld, illetve csíkos dinnyéket árul. Mint mondta, az idén eddig a legnagyobb 22,8 kilós volt, amit megvettek, de tizennyolc-húsz kilósakból is akad bőven. A magyar vásárlók a nagyot keresik, úgy gondolják, minél méretesebb, annál jobb a gyümölcs. Pedig a kisebb méretűek is nagyon finomak, tette hozzá.

Az eladók már kitapasztalták, mely napokon fogy a dinnyéből a legtöbb. A hétfő délelőtt a leggyengébb, a legjobb időszak pedig a hétvége. Sokan állnak meg szombaton, vasárnap, amikor nyaralni mennek, vagy éppen onnan térnek haza.

A vásárlók szempontjából bosszantó, hogy bár azt sokan feltüntetik, hogy „magyar dinnye”, de hogy mennyibe kerül kilója, azt már nem mindenütt. Egyébként az árak változatosak, volt, aki 139, volt, aki 145, de olyan is akadt, aki 199 forintot kért kilójáért. A lékelés ma már nem divat, de minden árusnál volt ilyen kés, így ha a vásárló nagyon ragaszkodik hozzá, akkor használják.

Néhány bevásárlóközpontban kilencven forint körüli áron kínálják a hazai mézédest. Felmerül a kérdés, hogy érheti ez meg nekik, ha a kistermelő nem tudja ilyen áron adni. A termelők szerint a válasz egyszerű, az exportra szánt dinnyéből szállítanak a multikhoz is, ezeket a dinnyéket nagy tételben vásárolták meg, annak ígéretében, hogy a megrendelés a szezon végéig folyamatos lesz. Ilyenkor kilójáért ötven-hatvan forint körüli árat kínálnak a kereskedők.

Sokat segít az agrártárca által indított kampány is, a vásárlók ma már megkérdezik az eladótól, hogy magyar-e a dinnye. A megtermelt hazai dinnye hatvan százalékát az üzletláncokon keresztül értékesítik.

A megyei dinnyetermesztők sok mindent megéltek az elmúlt évtizedekben: értékesítési válságot, jégverést, szárazságot, a görög-olasz-spanyol import árletörő hatását. Valaha több száz hektáron termelték a gyümölcsöt, amely több tucat családnak nyújtott megélhetést.

Ám néhány egymást követő évben rossz szériába kerültek, a ráfizetéses gazdálkodás miatt sokan feladták. Az országban tavaly 5550 hektáron termeltek dinnyét, a legnagyobb terület Dél-Békésben található, emellett a szabolcsi, a hajdúsági, a hevesi, a jászsági, a vajszlói és az ormánsági területek jelentősek. A felvásárlási árak nőttek az elmúlt években. A termelési költség 1,5-1,7 millió forint hektáronként.

A kacs elárulja, friss-e a dinnye

Milyen a jó dinnye? Csak kevés kereskedő árulja el, mit kell nézni a gyümölcsön. Először is a színét. A csíkosnál ha a sárga szín túl élénk, akkor még nem elég érett a gyümölcs, ha a kacs vágása már beszáradt, akkor nem friss a dinnye. Ha a héja fényes, és kopogtatása kongó hangot ad, akkor biztos, hogy érett. A termelő szerint más a dinnye a földön, és más az asztalon. A termőföldön könnyebb megállapítani, melyik érett, melyik nem. Az viszont biztos, hogy nagyon egészséges ez a gyümölcs. Húsában sokféle karotin található, amely a szervezetben A-vitaminná alakul, ez nélkülözhetetlen a látáshoz, az agy működéséhez. Sok B6-vitamin, niacin, folsav, vas és mangán is található benne.