Marad a forróság

Aki júniusban, júliusban vette ki a szabadságát, jól járt, meleg volt az idő, szinte teljesen csapadékmentes. Vajon milyen lesz a nyár második fele? Jól jár-e majd az is, aki augusztusban menne szabadságra? A hosszabb távú előrejelzés szerint augusztus 20-ig mindenképpen marad a 30 fok közeli hőmérséklet, sajnos csak egy-egy kisebb hidegfronttal, esővel megszakítva. Bár a kánikula leginkább azoknak hiányzik, akik nyaralni indulnak, akik viszont dolgoznak, akár egy irodában, akár kint a szabadban, nekik a langyosabb nyár lenne az ideális. Sajnos erre az idén nem nagyon volt példa. A múlt évi nyárra is azt mondtuk, szokatlanul meleg volt, úgy tűnik az idei azon is túltesz.

Tavaly júniusban húsz hőségnap volt, júliusban pedig huszonhat. Igaz, még csak a felénél tartunk a nyárnak, de az előrejelzések szerint marad a forróság a következő hetekre is. Dr. Vörös Géza szekszárdi agrármérnök, aki évtizedek óta napról napra feljegyzi az időjárás változásait, megjegyezte, régen, úgy negyven-ötven évvel ezelőtt kellemesen melegek voltak a nyarak. Elviselhetőn melegek, kevés hőségnappal. Míg 1971-1990-ben csupán 33,3  fok volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, addig 2001-2020-ban már ennél magasabb, 35,6 fok. A jól érzékelhető növekedés nem egyenletes, és például a 2018-2020 időszak relatíve enyhébb és csapadékosabb volt, az országos évi maximumok 34-35  fok körüliek voltak, de az évek közötti ingadozások ellenére az utóbbi húsz év mindegyikében magasabb volt az országos átlagos maximumhőmérséklet, mint 40-50 éve. Az elmúlt 50 év legmelegebb napján, 2007-ben pedig az országos átlag 39,2 fok volt, sőt, hazánk területének ötödén - így Tolna megyében - 41 fokot is mértek.

Hogy mi számít jó időnek, az attól is függ, hol él, mit dolgozik az ember. Aki nyaralni megy, az a meleget szereti, aki kint dolgozik a földeken az a csapadékosabb, hűvösebb időt, aki városban él és dolgozik, szintén a hűvösebb napokra voksolna, ha lehetne. Az időjárás alakulásába hosszabb távon úgy van beleszólásunk, hogy vigyázunk a környezetünkre. A tartós forróság megviseli a betegeket, kismamákat, gyermekeket és az időseket. Sokat tehetünk azért, hogy a hőség a legkevesebb problémát okozza. Melegben kerüljük a cukros, szénsavas üdítőitalokat, az alkoholt, a koffein tartalmú italokat valamint a nehéz, zsíros ételeket is. Helyette javasolt vizet és teát inni, ezekből viszont legalább 2-3 liternyit tanácsos elfogyasztani. Ha útra kelünk, mindig legyen nálunk újratölthető palackban víz. A palackot pedig ivókútnál vagy csapnál töltsük meg, ha kiürült. A nagy forróságban érdemes vizes borogatással is hűteni a testünket.