Négy és fél évet kapott a török embercsempész első fokon

A Paksi Járásbíróság január 29-én bíróság gyorsított eljárásban, bűnszervezetben elkövetett embercsempészés bűntettében mondta ki bűnösnek azt a török származású férfit, aki négy illegális bevándorlót, köztük egy kiskorú személyt szállított át Magyarország területén, ezáltal pedig társaival segítséget nyújtott a Közel-Keletről embercsempészek segítségével Magyarországra érkező migráns személynek a Németországba történő jogellenes átjutásához – tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék szóvivője.

A bíróság által megállapított tény szerint január 25-én Szerbiából, a zombori menekülttáborból összesen négy – egy magát szírnek és három magát töröknek (kurdnak) valló – migráns személy indult el egy ismeretlen afgán embercsempész segítségével Magyarországra. A migránsok a szerb-magyar határon húzódó kerítésen az embercsempész által biztosított létra segítségével jutottak át, majd az embercsempész elkísérte őket egy megadott pontra, ahol a vádlott vette fel őket a járművébe valahol Baja közelében.

A vádlott a kocsijába felvett migránsokkal Budapest felé indult el, azonban a járművet január 26-án 20 órakor a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai az M6-os autópályán, a Paks centrum felé vezető lehajtónál megállították. Az igazoltatás alá vont Mercedes Vito (képünkön) rakterében megtalálták a korábban felvett négy migráns személyt, akik nem tudták igazolni a Magyarországon való tartózkodásuk jogszerűségét. A migráns személyeket a nyomozó hatóság előállította, majd kihallgatásukat követően visszakísérésre kerültek a határon.

A vádlott magatartásával anyagi ellenszolgáltatás fejében egy embercsempész hálózat tevékenységéhez kapcsolódva nyújtott segítséget harmadik országbeli személyeknek abban, hogy a határokon illegálisan átjussanak. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki bűnszervezetben, vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettében, amely 2-16 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.

A járásbíróság a vádlottat 4 év 6 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarország területéről 9 év kiutasításra ítélte. A vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetésből nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott részbeni beismerő vallomását, büntetlen előéletét, szerény lakhatási és anyagi körülményeit, ezért a középmértéktől enyhébb büntetést szabott ki.

A vádlott és védője az ítélet ellen fellebbezést jelentettek be, míg az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn, így az elsőfokú ítélet nem jogerős, a fellebbezés miatt a Szekszárdi Törvényszéken folytatódik az ügy.

Borítóképünk illusztráció.