Nem élte túl a gázolást

Az I. rendű vádlott ugyanezen időpontban az általa vezetett személygépkocsival Paks irányából Nagydorog felé haladt. A személygépkocsi jobb első ülésén házastársa, a II. rendű vádlott foglalt helyet. Az I. rendű vádlott az úttest közepén „sötét foltként” észlelte a mozdulatlanul fekvő sértettet. Tőle mintegy tizenöt méterre megállt. Ekkor egyértelművé vált a vádlottak számára, hogy a „sötét folt” egy emberi test. 

Az I. rendű vádlott ezután tovább haladt, majd a sértett testétől két méterre ismét megállt. A test észlelésekor a II. rendű vádlott pánikba esett és arra szólította fel férjét, hogy ne szálljon ki a járműből. A vádlottak így a helyszínt elhagyták, nem nyújtottak tőlük elvárható segítséget az úttesten fekvő, korábban balesetet szenvedett sértettnek, nem győződtek meg a sértett állapotáról, részére mentő értesítéséről nem gondoskodtak. 

Majd az I. rendű vádlott elsőként a rendőrség számát kísérelte meg hívni, de ez nem vezetett eredményre. Ezt követően felhívta fiát, aki azt javasolta, hogy hívja a 112-es segélyhívót. Az I. rendű vádlott ezután a Paksi Rendőrkapitányság Nagydorogi Rendőrőrsének járőrparancsnokát hívta fel és közölte, hogy egy feltehetően ittas személy fekszik az úttest közepén a Bezzegi bejárónál lévő kanyarban. 

A járőrparancsnok a hívást követően kollégájával a helyszínre indult, míg a vádlottak otthonukba mentek. Eközben az úttesten fekvő sértetthez két gépkocsivezető is odaért. Mindketten megálltak és értesítették a mentőket. A helyszínre érkező járőrparancsnok észlelte, hogy a sértett még lélegzik, így stabil oldalfekvésbe helyezte őt. A kiérkező mentők próbálták stabilizálni a sértett állapotát, azonban életét már nem lehetett megmenteni. 

Az ügyészség az I. és II. rendű vádlottakkal szemben segítségnyújtás elmulasztása vétsége miatt emelt vádat. Tekintettel arra, hogy az ügyben bizonyítási eljárást kell lefolytatni, ezért a bíróság az ügyet tárgyalásra tűzte.