Vasrudakkal okoztak életveszélyes sérülést

Fémrudakkal, úgynevezett zártszelvényekkel mértek több nagy erejű ütést a vádlottak a sértett fejére, aki emiatt súlyos koponyasérülést szenvedett. A két férfi ügyében – akik egyébként testvérek – kedden tartottak előkészítő ülést a Szekszárdi Törvényszéken, társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletével vádolják őket.

A vádiratból kiderül, hogy a vádlottak 2022. június 26-án késő éjszaka hazafelé tartottak Decsen, élettársaik kíséretében. Ekkor jött ki a házából az utcára az ittas állapotban lévő sértett és élettársa, akik észrevették a tőlük nem messze beszélgető társaságot. A sértett barátságtalan hangnemben megkérdezte tőlük, hogy „mit keresnek ott?”. Ebből szóváltás alakult ki. A veszekedés során a vádlottak a sértett élettársát is sértő kifejezésekkel illették. A férfi ezen felháborodott, és azt kérte a nőtől, hozzon egy vascsövet. A nő az ajtókitámasztásra használt egy méter hosszú lapos vascsövet adta át neki. A sértett azzal indult a négytagú társaság felé, amelynek tagjai, tartva a bántalmazástól, távolodni kezdtek.

A sértett és élettársa rövid idő múlva visszaindultak a házukhoz, ám a sértett magatartásán felháborodó, szintén ittas állapotú I. rendű vádlott kihúzott a földből egy reklámtáblát, és az azt tartó egyik, 110 centiméter hosszú 30x30 milliméter átmérőjű vasrudat, zártszelvényt magához vette. A másik 150 centiméter hosszú, 30x30 milliméter átmérőjű zártszelvényt a II. rendű vádlott vette a kezébe. Visszafordultak a sértett felé, kiabálva szidalmazták. A férfi addigra lenyugodott, már majdnem a házához ért. Az I. rendű vádlott érte utol elsőként, majd a II. rendű vádlott is, aki a nála lévő – élet kioltására egyértelműen alkalmas – vas zártszelvénnyel meg akarta ütni a sértettet. Az első ütést a nála lévő vascső felemelésével a sértettnek még sikerült elhárítania. 

A II. rendű vádlott azonban ismét ütött, ekkor a zártszelvénnyel legalább nagy erővel eltalálta a sértett fejének bal oldalát. Ezt követően az I. rendű vádlott a nála lévő vascsővel legalább közepes erővel megütötte az ekkor még álló helyzetben lévő sértett jobb lábát a sípcsontjánál, amitől az összeesett. Az arccal földön fekvő, védekezni már egyáltalán nem tudó sértettet II. rendű vádlott még legalább egy alkalommal közepes vagy nagy erővel hátulról a vasrúddal tarkó-fej tájékon, míg I. rendű vádlott legalább egy alkalommal közepes erővel a nála lévő zártszelvénnyel a hát felső részén megütötte. A szűnni nem akaró, kitartó bántalmazás végén II. rendű vádlott egy alkalommal még közepes erővel hátba is rúgta a sértettet. Ezután a vádlottak egyszerűen, segítségnyújtási szándék nélkül magára hagyták sértettet, akinek a feje ekkor már jól észlelhetően nagyon erősen vérzett, és időközben az eszméletét is elvesztette.

A vádlottaktól elszenvedett kitartó, gátlástalan, több nagy erejű, túlnyomórészt – az élet kioltására alkalmas – eszközös bántalmazás következtében a sértett súlyos koponyasérüléseket szenvedett el: így többek között a bal oldali halántékcsont darabos törését, bal oldalon a halántéklebeny kiterjedt agyzúzódását, keményburok alatti vérzést. Mindezek közvetlen életveszélyes sérüléseknek minősülnek. A sértett élettársa időközben értesítette a mentőket, akik a férfit a Szekszárdra a Balassa János Kórházba, onnan a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikára szállították, ahol azonnali koponyaműtétet hajtottak végre. Enélkül a sértett vélhetően belehalt volna fej-, koponya-, és agysérüléseibe. A sértettnél a sérülések következtében maradványállapotként súlyos fokú úgynevezett szenzomotoros afázia (beszédmegértés és kifejezés zavara) is fennmaradt, amelyben a logopédiai fejlesztés hatására csupán mérsékelt állapotjavulást eredményezett. Ez önmagában súlyos egészségromlást jelent.

Az előkészítő ülésen a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket, a tárgyaláshoz való joguktól nem álltak el, így a bíró kitűzte a tárgyalások időpontját. Novemberben előbb a tanúkat, majd a szakértőket hallgatják meg.