Mindig rendőr szeretett volna lenni Juhász István

Mindig is rendőr szeretett volna lenni, és bár néhány napja, a 60. születésnapját követően, nyugdíj előtti rendelkezési állományba vonult, Juhász István azt vallja, mindig is rendőr marad. A Paksi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának kiemelt fővizsgálójaként címzetes rendőr alezredesként zárta le pályafutását. Igaz, eleinte úgy tűnt, mégsem ez lesz az ő útja. Fiatalon, miután jelentkezett rendőrnek, Budapesten kellett volna szolgálnia, de ő Tolna megyében szeretett volna maradni. Elhelyezkedett hát a civil életben, és a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz ment dolgozni. Majd 1983 elején behívták a Tolna Megyei Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokságra, hogy legyen hivatásos katona, és végül a BM Határőrség vonzó lehetőségnek bizonyult számára.

Kitűnően sikerült a felvételi

A Petőfi – mai nevén Mária Terézia – laktanyában felvételizett, ami annyira jól sikerült, hogy azt javasolták neki, jelentkezzen a szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára, ahova felvételt nyert. Így amikor 1983 júliusában megkapta a behívót, ott kezdte meg tanulmányait határőr szakon. Azt mondta, innen számítja azt az időszakot, amelyet egyenruhásként szolgált. Ez pedig több mint negyven év. A tisztavatásra 1987. augusztus 20-án került sor a Parlament előtt.

Hivatásos szolgálatát a BM Határőrség Pécsi Határőr Igazgatóságának egyik alegységénél kezdte meg, ahova a családja is követte. Fő feladata Magyarország határának őrzése volt, de ahogy ő fogalmaz, emellett 60-70 sorkatonának volt az „anyja, apja, tanítója”. Az ott töltött szolgálati idő alatt ugyanis az alegység minden ügyes-bajos dolgát neki és a kollégájának kellett intéznie. Aztán adódott a lehetőség, hogy visszatérjen Tolna megyébe, ugyanis több helyen kínáltak neki rendőri állást. Végül a Paksi Rendőrkapitányság mellett döntött, ahol 1990. március elsején szerelt fel, és azóta, egészen mostanáig a bűnügyi szakterületet erősítette vizsgálóként.

Volt, ami mosolyra, más sírásra adott okot

Elmondta, hogy a több mint három évtized alatt szinte mindenféle bűncselekménnyel találkozott. Titoktartás köti, de hozzátette, hogy voltak ezek között megmosolyogtató esetek és olyanok is, amelyek miatt inkább a sírás kerülgette az embert. A vagyon elleni bűncselekmények mindig is jellemzőek voltak, de míg régebben az otthon kuporgatott és a kredencben eldugott, porcelánok között tartott értéket vitték el az otthonokból a betörők, addig napjainkban az online térben követik el a bűncselekmények nagy részét, és rövidítik meg a gyanútlan sértetteket a bűnözők.

Juhász István pályafutása során több alkalommal kapott elismerést, jutalmat. Két alkalommal, 1995-ben és 2000-ben is ő vehette át Paks polgármesterétől Paks Város Év rendőre kitüntetést. Arról is beszélt, tudja, hogy egy ideig még hiányzik majd neki a rendőrség, de azt is, hogy nem unatkozik ezután sem. Az IPA (International Police Assotiation) Paksi Egyesületének elnökeként továbbra is tevékenykedik. Hosszú ideje szervezője szakmai találkozóknak, horgászversenyeknek, illetve futball tornáknak. Szabadidejében kedves időtöltése az olvasás, amelynek nyugdíjasként is hódolni szeretne.

Jókat derül a krimiken

Olvasóként és tévénézőként egyaránt fogyaszt krimiket, és gyakran jókat derül azokon, mert az állampolgárok azt hihetik, hogy a valós életben is úgy folyik a nyomozás, ahogyan azt a filmekben látják. Könyvek közül szívesen választ történelmi témájú írásokat, regényeket. Elmondta, hogy ha nem rendőrnek áll, akkor másik szenvedélyét, a régészetet választja élethivatásának. Nyugdíjazása után több időt szeretne családja körében tölteni, napi szinten részt venni az unokái életében, segítve őket az éleben.