Lesz zöldség meg savanyúság télire

Alig akad olyan vidéki ház – sőt még városokban is jellemző, ha van elég terület a családi ház körül –, ahol ne lenne legalább egy kisebb méretű haszonkert. Van aki fűszernövényt, van aki „mindenből egy kicsit” termel itt magának és a családjának. Aki kóstolt már kiskertben termett paradicsomot az pontosan tudja, mekkora a különbség a házi és a bolti minőség között. Az egyik édes, ízletes, a másik mintha kényszerérett lenne, idő előtt szedték volna le a száráról. A kiskert azonban sok munkát, odafigyelést is kíván azoktól, akik vállalják, ugyanakkor nagyon sok örömöt is ad.

Így október elején szinte tobzódni lehet a sok szépen beérett zöldség között. A legnépszerűbb tartósítási mód a savanyítás, így az uborka, a csalamádé, az ecetes karfiol vagy az almapaprika elkészítése. A csalamádé azért praktikus mert mindent – paprikát, zöld paradicsomot, káposztát, uborkát, hagymát, van aki sárgarépát is – bele lehet tenni. Miután a zöldségeket legyalultuk, megsóztuk, majd egy órát állni hagytuk, a vízből, a cukorból és a fűszerekből (egész bors, mustármag, koriander) levet készítünk, amit felforralás után a sótól kicsavart zöldségekre öntünk. A csalamádét üvegekbe tesszük a még meleg felöntőlével együtt. Az üvegeket pedig száraz dunsztban tartósítjuk.

Az ecetes zöld paradicsom is nagyon ízletes és egyszerű elkészíteni. A megmosott paradicsomokat száradás után üvegbe rakjuk. A felöntőlevet (víz, só, fűszerek) felforraljuk, majd hozzáadjuk az ecetet és a tartósítót. Ha kihűlt a paradicsomra öntjük és az üveget lezárjuk. Száraz, hűvös helyen tároljuk. Tehetünk bele paprikát, gyöngyhagymát és kaprot is, ízlés szerint. Hasonló módon készíthetjük el a kis méretű dinnyéket, vagy a cukkinit is savanyúságnak. Talán a cékla az amit nem érdemes hosszabb távra üvegekbe zárni, mivel nagyon hamar készíthető belőle saláta és így nem kell tartósítószert használni, viszont nagyon egészséges. Megfőzzük, hideg vízben leszedjük a külső héját, majd karikára vágjuk és elkészítjük a levét: víz, ecet, cukor, só, köménymag.

Az aszalás nagyon jó tartósítás

Az aszalás a tartósítás nem kimondottan gyors, de kényelmes és egészséges módja, hiszen míg például a konzervek esetében a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok akár 65 százaléka is kárba vész, az aszalással gyakorlatilag csak a nedvességet vonjuk ki az élelmiszerekből, a rost- és ásványi anyag tartalom nagy része megmarad. Az aszaláshoz nincs szükség tartósítószerekre, mégis hónapokig, vagy egyes esetekben évekig felhasználhatjuk az ízletes végeredményt. Az aszalás további előnye, hogy a kiszárított élelmiszer helyigénye fele vagy akár tized része is lehet a friss élelmiszerének. Nagyanyáink gyakran éltek ezzel a lehetőséggel, sajnos mára kiment a divatból pedig nagyon sokféle aszalókészüléket lehet vásárolni. Az almát, a körtét, a szilvát feldaraboljuk, majd ráhelyezzük az aszalógép tálcájára és a használati útmutatónak megfelelően elindítjuk a műveletet. Zöldséget, cukkinit, hagymát, sőt paradicsomot is lehet aszalni.