Az uszoda elsőbbséget élvez, fenntartható csarnok a terv

A Sportlétesítmények Magyarországi Szövetségének szakmai díját olyan vezetők kapják, akik nagy szakmai hozzáértéssel és alázattal vesznek részt a szövetségi munkában és a helyi sportélet szervezésében.

– Büszke vagyok a 2011-ben átadott rekortán atlétikai pályára, ami bizonyította létjogosultságát, sokan választják mozgásra. Ehhez kapcsolódik két országos bajnokság megrendezése 2011-ben és 2012-ben. Amikor 2009 októberében a jogelőd Városi Sport- és Szabadidőközponthoz kerültem, négy főállású alkalmazott volt, több feladatot külsős vagy önkormányzati cég biztosított. A megnövekedett többletfeladatokkal nyári időszakban 50 feletti a létszám, télen pedig közel 40 embert foglalkoztatunk saját munkavállalóként. Emellett továbbra is vannak külsősök takarításra, portaszolgálatra – tájékoztatott Csillag Balázs.

Csak a feladatát végzi, de örül az elismerésnek

A Városi Sport és Szabadidőközpont 1991-ben alapító tagja volt a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetségének.

– A 2015-ös közgyűlésen elnökségi taggá választottak. Ritkán kapok díjakat. Azt nem mondom, hogy nem esik jól, amikor elismerik a munkámat, de alapvetően nekem az a dolgom, hogy a városi sportlétesítményeket vezessem. A feladatomat végzem, ha valaki úgy látja, hogy jól csinálom, akkor örülök az elismerésnek. Fontos, mert nem a saját vállunkat veregettük meg, a szakma mondott véleményt, amit nagyra értékelek. De nem ezért csinálom, hanem mert szeretem és ez a munkám – szögezte le Csillag Balázs. – A szövetség másik díját, a közösségi kitüntetést olyan önkormányzatok kapják, melyek a létesítményfejlesztés terén sokat tesznek, vállalnak. Szekszárd 2013-ban kapta meg, idén a sport területén páratlan infrastruktúrát kiépítő Balatonfüred érdemelte ki. A szakmai találkozón egyébként a 2004-ben fiatalon elhunyt sportvezető, Takács Tamás felesége és két fia is jelen volt.

A Modern Városok program új helyzetet teremtett

A közeljövőben újabb fejlesztések várhatók a látogatók igényei alapján.

– Még nagyon az út elején járunk. Amikor 2009-ben pályáztam a vezetői pozícióra, azon túl, hogy létesítményt kell fejleszteni – ami alapvetően pénzügyi kérdés –, terveim között szerepelt, hogy a város sportfinanszírozását átalakítsuk, megreformáljuk. Akkor fele ekkora terület volt, amit felügyelnünk, gondoznunk kellett. Azóta bővültünk az atlétikapályával, műfüves létesítményekkel, a fürdővel, 10 ezer négyzetméteres edzőterülettel és a teniszpályákkal – mondta az ügyvezető. – Egy új uszodára szüksége van a városnak. A társasági adóból befolyt összegből szeretnénk megépíteni. Közel 800 millió forintot adtak össze a szekszárdi vállalkozások, három év alatt gyűlt össze. A Modern Városok program új helyzetet is teremtett, a többletforrás miatt meg kellett vizsgálnunk egy nagyobb létesítmény építésének lehetőségét, de a szakmai igények nem támasztják alá az 50 méteres olimpiai uszoda építését. Az igény és fenntartás oldal egyensúlya fontos. Megtartottuk a korábbi műszaki tartalmat: építési engedélyt hosszabbítottunk, a tűzvédelmi szabályzatot át kellett tervezni. Nagy adminisztráció zajlott a háttérben, de mi közel fél éve lezártuk. Most, hogy megvannak a program felelősei – elég komoly szekszárdi kötődéssel –, felgyorsult az ügy. A közbeszerzést még idén kiírják, tavasszal el lehet kezdeni az építkezést. Ez a jelenlegi forgatókönyv. Reméljük, ezt semmi nem írja felül. Az uszoda abszolút prioritás.

Megfelelő színvonalú terek a sportoláshoz

Forrást kap a város a fürdőhöz kapcsolódó rekreációs (wellness) rész és egy új sportcsarnok tervezésére.

– Amit eddig tettünk: a leendő használóknál felmértük az igényeket. Egy kompromisszumos és fenntartható projekt megvalósítása a cél. A városnak van gazdasági ereje. Ehhez kapcsolódóan kényes téma a sportfinanszírozás kérdése: nem alakult ki jó gyakorlata annak, hogy a városnak mi a feladata a sportlétesítmények terén. A szabadidősport résztvevői finanszírozású, ehhez azonban el kell érjük, hogy a sportoláshoz megfelelő színvonalú terek álljanak rendelkezésre. Hogy a versenysport piaci alapon működhessen, először a szabadidősportot kell erre a szintre eljuttatni – húzta alá a sportvezető. – Érzelmileg sokan kötődnek a régi sportcsarnokhoz, de kevesen tudják, hogy energetikai szempontból milyen állapotban van, mennyit kellene rákölteni. Ami fejfájást okoz, hogy egy többsportágas csarnokról beszélünk. A tervezést el kell indítani, és a sportközpont területére egy fejlesztési terv készítése a feladat. Az üzemeltetés szempontjából fenntartható és párhuzamos rendezvények lebonyolítására is alkalmas létesítményre van szüksége a városnak.

Költségvetési szervből lett gazdasági társaság

– Nyolc évvel ezelőtt nagy változás volt, hogy kvázi költségvetési szervből, intézményből alakultunk át gazdasági társasággá. Ennek vannak előnyei, hátrányai, illetve a jogszabályi környezethez való alkalmazkodásnak is része volt. Nem volt egyszerű levezényelni – jelezte a sokszoros magyar bajnok atléta. – Kívülről talán nem is látni, hogy feladataink az utóbbi három évben milyen gyorsan és mennyivel nőttek. Szakosztályaink száma hatra emelkedett: atlétika, jégkorong, triatlon, vízilabda, úszás és extrém sport szakosztályok működnek jelenleg a Sportközpont égisze alatt. Több mint 300 gyerek sportol nálunk. A város sportélete jó. Az Nkft. szakosztályaiban elsősorban az utánpótlás-nevelés a cél. Az a feladatunk, hogy bizonyos szintre eljuttassuk a gyerekeket. Három jégkorongozónk Dunaújvárosba igazolt, korosztályukban válogatott kerettagok. Két vízilabdázónk a PVSK-ban játszik, ők régiós válogatottak.

Balázs László