Pihenéssel tölti az ünnepeket, hogy az új évnek újult erővel vághasson neki

– Hogyan látja, a társulásban való részvétel miként hatott a választókerületében található TETT-es települések fejlődésére?

– Képviselőként az első megszólalásom a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás (TETT) egyik ülésén volt, azóta folyamatosan részt veszek a szervezet működésében, munkájában. Örömteli számomra, hogy ha végigmegyek a választókörzetemhez tartozó településeken, azt látom, hogy milyen fejlődésen mentek keresztül az elmúlt húsz évben. Jó érzéssel tölt el, hogy ehhez én is hozzájárulhattam.

– Most egyéb forrásokból is jelentős fejlesztések zajlanak, indulhatnak el a térségben, melyeket tekinti a legjelentősebbnek, és milyen eredményt vár ezektől?

– Valóban nagyon sok fejlesztés valósult meg és zajlik jelenleg is a választókerületemben. Korszerűsítettük a térség számos egészségügyi intézményét, köztük a Bonyhádi Kórház- és Rendelőintézetet, új ivóvízbázist létesítettünk, kerékpárutat építettünk Kakasdon, felújítjuk a bonyhádi, a kisvejkei és számos más óvodát, bővítjük a bonyhádi Sportcsarnokot, létrejött a Bonyhádi Termálfürdő. Mindezek mellett a dombóvári térségben orvosi rendelők, óvodák, oktatási intézmények, közösségi terek felújításába kezdtünk, gazdaságélénkítő beruházások létrejöttéhez járultunk hozzá – hogy csak néhány példát említsek a sok közül. Amire különösen büszke vagyok, az a Völgység Ipari Park dinamikus fejlődése. Idén június végén készült el az autóipari beszállító Schäfer-Oesterle Kft. 1000 négyzetméteres gyártócsarnoka, amelynek üzembe helyezésével 100 új munkahely jött létre, és november végén tettük le az alapkövét a legújabb, 1200 négyzetméteres üzemcsarnoknak. Ezek az eredmények nyilván nem valósulhattak volna meg az itt élő emberek munkája és összefogása nélkül.

– Úgy gondolom, büszkék lehetünk az eddig elért eredményekre, ugyanakkor van még mit tennünk. Fontosnak tartom, hogy tovább erősítsük a régiót és az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsunk a kis településekre, megmentsük azokat az elnéptelenedésről. Az elkövetkező időszakra vonatkozóan kiemelt cél számomra, hogy a fejlesztések számát Dombóváron is növelni tudjuk: megépítsük a városi elkerülő utat, új mentőállomást, uszodát hozzunk létre. A településvezetőkkel, a lakossággal folytatott beszélgetést követően olyan fejlesztéseket, beruházásokat tervezzünk meg és váltsunk valóra, ami valamennyiünk javát szolgálja, a jelenlegi és a felnövekvő generáció érdekében történik. Ahogy az eddigiekben, úgy a jövőben is szívesen fogadom az ötleteiket, és igyekszem támogatni őket céljaik megvalósításában.

– Áttérve államtitkári tisztségére, kiemelné a nemzetpolitika főbb céljait?

– A Magyar Kormány 2015-ben meghatározott iránymutatásai mentén a legfőbb nemzetpolitikai célkitűzéseink közül az első már teljesült is, hiszen még 2017 végén letette az esküt az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár. Fontosnak tartjuk, hogy a nemzetpolitikai célokra fordított forrásokat megsokszorozzuk. Míg 2009-ben, a szocialista kormány idején 9 milliárd forint jutott nemzetpolitikára, addig 2017-ben ez a forrás összkormányzati szinten meghaladja a 100 milliárdot, 2018-ban tervezetten ugyancsak közel 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Kiemelt célunk, hogy több gyermek kezdjen el magyar óvodába járni, és szülőföldjén szerezzen magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézményben diplomát. Fontosnak tartjuk, hogy nőjön a magyarság kezében összpontosuló vagyon, nőjön a magyar és a magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok száma, hogy minél több gyermek szülessen a magyar családokban, több magyar gyermek szülessen a vegyesházasságokban, valamint törekszünk a magyar diaszpóraközösségek megerősítésére is.

– Milyen eredményeket vár ezektől a lépésektől?

– A közösen megfogalmazott célok mentén rendszerszintűvé alakítottuk a nemzetpolitikai gondolkodást. Az oktatásfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, az intézményi struktúra megerősítése, a szórvány és a magyar közösségek identitásának megerősítése érdekében infrastrukturális fejlesztéseket, tematikus programokat, szakmai és közösségi hálózatokat hoztunk létre és tartunk fenn a Kárpát-medencei egységes térben. A diaszpóra esetében a támogatásra fordított források megsokszorozódtak, tematizálva kerülnek felhasználásra. Terveink szerint ezek a célok és programok segítségével még hatékonyabban és még eredményesebbek lehetünk a 2018-as és az azt követő években.

– Az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban milyen intézkedéseket hoztak, mit tehetnek?

– Az ukrán parlament idén szeptember 5-én fogadta el az új oktatási törvényt, amely jelentősen szűkíti az országban élő kisebbségek, köztük a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer fős magyarság jogait. Az anyanyelven való tanulás lehetősége mindenkinek jár, az ukrajnai magyaroktól pedig épp ezt akarják most elvenni, ugyanis csak az általános iskola első négy osztályában engedélyeznék a magyar nyelvű oktatást, ötödiktől fokozatosan kellene áttérni az ukránra. A törvény elfogadását követően az ügyet minden lehetséges fórumon felvetettük, többek között az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió fórumain. Elvárjuk, hogy Ukrajna maradéktalanul hajtsa végre a Velencei Bizottság által december 11-én közzétett ajánlásokat és megállapításokat és módosítsa az oktatási törvényt oly módon, hogy ne csorbuljanak az országban élő nemzeti kisebbségek jogai. Ukrajna saját alkotmányos és nemzetközi kötelezettségeit szegte meg és csak akkor számíthat Magyarország további támogatására, ha teljesíti ezeket az elvárásokat.

– A határon túli magyarok országgyűlési választási szavazati lehetősége sokakban ellenérzést váltott ki, erről hogyan vélekedik?

– Az anyaországi magyarok túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy a határon túl élő magyarok megkaphassák vagy visszakaphassák magyar állampolgárságukat. Ha megadjuk az állampolgárságot, nem tehetünk különbséget honfitársaink között, nem hozhatunk létre első- vagy másodrangú, teljes vagy részleges jogokkal rendelkező állampolgár kategóriákat. Minden magyar, éljen bárhol a világon, a magyar nemzet tagja.

– Mit üzenne az ellenzőknek, illetve azoknak, akik a határon túli magyarság támogatását, annak mértékét túlzásnak tartják?

– Ennyivel tartozunk azoknak a magyaroknak, akik önhibájukon kívül kerültek más állam, idegen nemzet fennhatósága alá. Nem a kórházaktól és a magyar oktatástól vesszük el a pénzt. Ha a magyar állam teljes költségvetését nézzük, akkor a határon túlra menő támogatások összege nem haladja meg a teljes költségvetés 1 százalékát sem. A külhoni magyarok számára viszont ez óriási segítség.

– Amellett hogy államtitkári feladatai miatt is sokat utazik, nem hanyagolja el választókerületét sem, rendszeres résztvevője a helyi programoknak. Emellett mennyi ideje marad családra, hobbira?

– Nekem a legfontosabb a választókerületem, egy héten minimum 3-4 nap részt veszek és felszólalok helyi rendezvényeken. Annak ellenére, hogy hosszú évek óta dolgozom országgyűlési képviselőként, majd államtitkárként, a budapesti teendők elvégzése után Bonyhádra térek haza. Néha fárasztó a napi ingázás Bonyhád és Budapest között, de én itt élek, itt van az otthonom. Szabadidőmben pedig a családé és a sporté a főszerep.

– Azt mondják, hogy gyakran lehet látni a Bonyhádtól Tevel felé vezető úton kocogni. Mióta sportol, fut rendszeresen?

– A futás már nemcsak hobbi számomra, életem részéve vált az elmúlt évek alatt. A sok utazás és külföldi út alatt is mindig igyekszem elég időt és energiát fordítani rá, így a futócipő mindig mindenhová velem tart. Hetente 3-4-szer futok, de nem a kilométereken, hanem a rendszerességen van a hangsúly, hogy a sport, a mozgás mindennapjaink részévé váljon. Erre nagyon odafigyelek és a körülöttem élők és munkatársaim körében is próbálom népszerűsíteni az egészséges életmód előnyeit. A munkahelyen, munkaidőben való dohányzást például kifejezetten megtiltottam a kollégáim számára.

– Mi az, ami esetleg még kikapcsolódást jelent az Ön számára?

– A futáson kívül nagyon szeretek lovagolni, túrázni és síelni. Bár a futócipővel ellenben sílécet és lovat nem vihetek mindenhová magammal, az utazásaim során igyekszem alkalmat és időt találni arra, hogy élhessek kicsit ezeknek a szenvedélyeimnek is. Nagyon szeretem Erdélyt, így mindig nagy öröm számomra Székelyföld csodálatos hegyvidékein lovagolni, ahol a kikapcsolódás és sport nem mindennapi esztétikai élménnyel párosul. Ilyenkor, télvíz idején pedig egy sajátságos „hobbim” is van, ami a fahasogatás a családi ház kandallójába. Ez is remek elfoglaltság, elhiheti!

– Miként töltik idén a karácsonyt, hogyan készül az ünnepekre? 

– 2018 a választás éve lesz, kampány, utazás, munka és még több munka vár rám. Az ünnepek alatt ezért igyekszem feltöltődni, pihenni és a családom körében lenni, hogy az új évnek újult erővel vághassak neki. Otthon tervezem eltölteni az ünnepeket, családi, baráti körben. Ha minden jól alakul, akkor egy pár napos síelés talán még belefér a kampány előtt.

Névjegy

Személyes adatok: nős, két gyermek édesapja

Tanulmányok, diploma:

1991: általános iskolai tanári oklevél, Juhász Gyula Tanárképső Főiskola, Szeged

1991-1994: ELTE történelem szakon végzett tanulmányok

Munkahelyek:

1985-1986: Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Bonyhád, képesítés nélküli nevelő

1991-1993: Szeged Tarjánvárosi 4. számú Általános Iskola tanára

1993-1998: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium, tanár

1998-2011: Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke

1998-tól: egyéni országgyűlési képviselő (Bonyhád, Dombóvár)

2002-2014: Bonyhád Város polgármestere

2004-2014: a völgységi kistérség önkormányzatai alkotta társulás elnöke

2010–2014: a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke

2014 júniusától: a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Forrás: kormany.hu