A kiemelkedés és az integrálódás egyetlen módja a munka

Hatodik alkalommal rendezte meg a Tolna Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat a megyei roma napot, ezúttal folklór fesztivál elnevezéssel. A vendégeket Orsós László, az önkormányzat elnöke köszöntötte, és Fehérvári Tamás, a megyei közgyűlés elnöke kívánt jó szórakozást a résztvevőknek. Antal Zsolt, Decs polgárestere, beszédében a hagyományőrzéssel kapcsolatban Sebő Ferenc néprajzkutatót szavait idézte, aki szerint a hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg, nem őrizni kell, mert nem rab, hanem megélni kell. E szemléletnek meg is feleltek a fellépő együttesek, fergeteges hangulatot teremtve a roma zenével, énekkel és tánccal. Felléptek a Kajdacsi Hagyományőrzők, a Bonyhádi Csillagos Ég, a Bogyiszlói Zenekar, a bátai Vadvirág tánccsoport és az ifjúsági tamburazenekar, a Zombai Virágszálak, a komlói Csácse Rom együttes, a Dombóvári Székely Kör és a Decsi Roma Csillagok. Házigazda és műsorvezető Balogh Borbála volt.

Nyolc-tíz bográcsban főtt a halászlé, a marha-, birka- és csülökpörkölt amelyeket, a vendégek és a résztvevők ebédidőben jóízűen el is fogyasztottak.

Délután Járóka Lívia, szociál-antropológus, a FIDESZ-KDNP európa parlamenti, képviselője tartott fórumot a roma napon. A roma népnévre vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy 1971-ben egy nemzetközi cigány konferencián döntöttek arról, hogy megjelölve a cigányság szenvedéssel teli útját, romának szeretnék nevezni magukat. Ugyanakkor saját családjában, otthon a cigány szót használják, de a roma aktivisták iránti tiszteletből a nyilvánosság előtt az utóbbit mondja. Sokan úgy vélekednek, nem a szó a lényeges, hanem hogy azt milyen felhanggal mondják, tette hozzá. Ugyancsak kérdésre elmondta, hogy ő maga romungró, azaz muzsikus cigánylány, s csak azért ért egy kicsit oláh nyelven, mert az egyik udvarlója otthon az édesanyjával ezen a nyelven beszélt. Az Európai Unióban hivatalosan három-négy cigány származású képviselő van, köztük például egy spanyol, aki mindkét oldalról a két leghíresebb cigány család sarja. Azt is elmondta, hogy éppen most írja újra a roma stratégiát, mert az elmúlt nyolc év alatt sokat lehetett volna változtatni a cigányság helyzetén az Európai Unióban, de nincsenek jó programok. Ha nem is romlott, de stagnált a helyzetük, sok az új kihívás, megjelentek például a cigányoknál is szegényebbek.

A miniszter szerint a munka a megoldás

A meghívott vendégek egyike volt Süli János, az atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Mint kérdésünkre lapunknak elmondta, minden korábbi beosztásában igyekezett odafigyelni arra, hogy munkát biztosítson a romáknak, mert az a megélhetés mellett példát is mutat a gyerekeknek. Ha azt látják, hogy a munkának megvan az eredménye, így lehet gyarapodni, ezt a mintát követik. Ha van kereset a családban, akkor tudnak a gyerekek iskolába járni. Bízik abban, hogy az atomerőmű bővítése kapcsán sok munkát tudnak biztosítani a környéken élő kisebbségieknek, hiszen nem csak a kerítésen belül dolgoznak majd. Fel kell újítani az út- és vasút hálózatot, szállást és lakásokat is építenek. A kiemelkedésnek és az integrálódásnak a munka az egyetlen módja, hangsúlyozta a miniszter.