Értéktárba kerülhet a magyar díszposta ha sikerrel járnak

A V.093 számú Galambtenyésztők Egyesülete nagydorogi székhellyel működik. Az elnök, Jaksa János, negyvenöt éve viszi szépségversenyekre a madarait. Magyar díszpostákat és amerikai óriáspostákat tenyészt. Jelenleg nyolcvan galambja van. Az első elismerést 1981-ben kapta, s azóta számos hazai és külföldi versenyről hozott el díjakat, Székesfehérvártól Lipcséig. Már két vitrint megtöltenek díjai, serlegei, plakettjei. Családjában a galambászkodás százéves múltra tekint vissza.

Külföldön Ausztriában, Németországban és Szlovákiában, itthon pedig Kaposváron, Székesfehérváron, Törökszentmiklóson, Gyomaendrődön, Kakasdon, Tolnán és Nagydorogon kapták a legtöbb elismerést a szép galambjai.

Most azon van, hogy a magyar díszposta bekerüljön a Magyar Értéktárba. A Földművelésügyi Minisztérium ágazati értéktárában már szerepel ez a galambfajta – egy 2015-ös felterjesztést követően –, s akkor döntöttek úgy a nagydorogiak, hogy továbblépnek. Az első rostán túljutottak, a beadványt néhány dologgal még ki kell egészíteniük, s akkor kerülhet az illetékes bizottság elé az ügy. Ha összejön, szülinapi ajándéknak is tekinthető ez a siker, mert a nagydorogi egyesület az idén negyvenéves.

Jaksa János tizenöt éven keresztül, 2002-es nyugdíjba vonulásáig volt a helyi áfész elnöke. A hetvenestől a kilencvenes évekig a gyógy- és fűszernövény-termesztés dominált. Minősített beszállítói voltak a Herbáriának, a debreceni Biogal Gyógyszergyárnak, és kapcsolatba kerültek a Kertészeti Egyetemmel (ma Szent István Egyetem) is. A körömvirág, a macskagyökér, a kakukkfű, a majoránna, a mórmályva és a bazsalikom termesztése több száz család számára hozott jelentős bevételt Nagydorogon és környékén. Ma már alig-alig foglalkoznak ilyesmivel.

A kapcsolatok azonban 2000 körül még megvoltak, s amikor az áfész-elnök nyugdíjba ment, saját kertjében, kicsiben folytatta a minőségi növénytermelést, illetve vetőmag-előállítást. Az egyetem által előírt és ellenőrzött technikával, fajták keresztezésével létrehozott kísérleti mákfajtát termel, óvva az idegen – rovaros – beporzástól. Néhány éve dinnyével is foglalkozik. Új fajták vetőmagjait termeli – egy nemesítési folyamat részeként –, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézetnek, szintén kényesen ügyelve a részletekre. Kézi beporzással, a virágokra tasakokat húzva, a méheket így távol tartva.

Felesége mindenben segíti. Ellátják a családot – két lányuk és három unokájuk van – minden szükséges zöldségfélével és gyümölccsel.