Babina Balázs kitűzte a magyar zászlót az Anya nyaklánca tetejére Nepálban

Már gyermekkorában vonzódott a természet iránt. Ezt az igényt elmélyítette benne a szekszárdi Garay János Általános Iskola a maga kirándulásaival és túráival. Ám ekkor Babina Balázs még nem gondolta azt, hogy felnőttként a hegymászással jegyzi el magát. Különös módon ennek a szenvedélynek az űzését távlatilag az tette lehetővé, hogy a nyolcadik osztály után elvégezte a megyeszékhelyen a Hunyadi Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskolát. Így már nem volt akadálya annak, hogy húszévesen Ausztriában, a szakmájában helyezkedjen el, szakácsként.

A szakmai gyakorlat az osztrák kolléga felügyelete és irányítása mellett először a Bécs környéki hegyeknél kezdődött el. Babina Balázs kisvártatva sziklamászói és magashegyi tanfolyamok sorozatát végezte el, amíg csak meg nem kapta a szükséges minősítést. A legutolsó, 2015-ös sikeres vizsga után hivatalosan is tagja lett a hegymászók társadalmának. A szekszárdi fiatalember ezután nekiállt meghódítani nemcsak Ausztria, hanem a környező országok, így Olaszország és Svájc hegycsúcsait is. Kisvártatva, 2016-ban mondhatni egész Európa a lábai előtt, pontosabban alatt hevert: ekkor ugyanis a Mont Blanc tetejéről fürkészte a tájat.

– Ez a hegy, bár nem a legmagasabb a kontinensen, mert ott van előtte a Kaukázusban az Elbrusz, mégis egyfajta jelképes pontja Európának – folytatta Babina Balázs. – Ott álltam, 4808 méter magasan, a ritkás levegőben és gondolataimba merültem. Átjárt az eufória, fantasztikus érzés volt, hogy teljesítettem a kitűzött célt. Átvillant rajtam az is, hogy ezek után nem hátrálhatok meg a még nehezebb kihívások előtt.

Az idei esztendő már Nepálban találta Babina Balázst. A távoli ázsiai ország, India és Kína között, olyan térségekkel és léptékekkel rendelkezik, melyek a gyakorlott sziklamászókat is visszatérően ráébresztik az ember véges létére. Itt a meredek, gleccserek marta hegyek valóban égig érnek, lentről nézve egyszerűen eltűnnek a felhők fölött. Babina Balázs mértékletesen kezdett, a sort először a viszonylag könnyen legyőzhető, erőteljesebb túrával bevehető, úgynevezett „trekking” hegyekkel kezdte. Már amennyiben köznapi értelemben túrahegynek tekinthető például az 5643 méter magas Kala Patthar... A szekszárdi férfi számára mindenesetre az volt, ismételt bizonyságot kapott arra nézve, hogy fizikailag, lelkileg egyaránt bírja a megpróbáltatásokat; szervezete pedig különleges környezetben is képes a gyors akklimatizálódásra.

Ebben a hónapban azután egy régi ismerős, Tóth János szervezésében és lebonyolításában eljött az önálló expedíció napja. Babina Balázs, hegymászó társával és jó barátjával, Sztrókay Eszterrel együtt indult birtokba venni Anya nyakláncát: ezt jelenti magyarul a nepáli megnevezés. Az impozáns és a helyiek szemében szentnek számító hegyet formája miatt gyakran emlegetik Nepál Matterhornjának is: csak éppen az Ama Dablam jó 2300 méterrel magasabb svájci kisöccsénél.

– Azon hegyek közé tartozik, melyek nem adják magukat könnyen. Miután meglehetősen meredek, csakis fix kötélzet és vaskapcsok alkalmazásával lehetséges eljutni a tetejére. Elég megterhelő volt, csak a 6300 méterről 6812 méterig tartó csúcsmászás időtartama esetemben tizenkét órát vett igénybe. Ilyen magasságban már nagyon ritka a levegő, az ember elfárad, a mozgás ólmossá válik, nekem is meg kellett küzdenem a visszatérően rám törő bealvás veszélyével. Eszter úgy döntött, hogy nem kockáztat, így nem jött velem, ott maradt a 6300 méternél telepített alaptáborban. Így a magyar zászlót egymagam tűztem ki az Ama Dablamra.

Ám ezzel még nem ért véget a feladat. A hegy meghódítása ugyanis kizárólag akkor nevezhető sikeresnek, ha a hegymászó épségben vissza is érkezik a kiindulási pontra. Babina Balázs esetében ez is megtörtént. Így tehát joggal lehet őt nevezni az Ama Dablam első olyan meghódítójának, aki Magyarországon született magyar állampolgárként és számunkra cseppet sem mellékesen, Szekszárdon látta meg a napvilágot.

Mi következhet ezen kiemelkedő fegyvertény után? A páratlan teljesítmény kötelez és nem is jöhet más, csak a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest? Babina Balázs óvatos a válasszal: természetesen valamennyi elkötelezett hegymászó álma az Everest, de ezzel azért még vár egy darabig. Hiszen Dél-Amerikában is akadnak embert próbáló hegyormok, nem is beszélve a már ismert helyszínről, Nepálról. Ahol azért a következő fokozatból, a hétezresekből is akad jó néhány. Akárcsak a nyolcezresekből. Ezek közül a 8201 méter magas Cso-Oju kiváltképp rokonszenves Babina Balázs számára...

– Időnként felvetődik a kérdés – én is megkaptam már –, hogy miért űz valaki haszontalannak tűnő és ráadásul kifejezetten veszélyes elfoglaltságot? Nem is beszélve arról, hogy semmilyen anyagi bevétel nincs belőle, ellenkezőleg: roppant költséges időtöltés. Ez mind igaz. Mégis, engem a hegymászás segít ahhoz, hogy maradéktalanul megtapasztaljam saját határaimat és ezzel még jobban megismerjem önmagamat. Ez a cél és egyúttal ez a jutalom is, amihez valóban veszélyes utakon jutok el. A feladat eredményes teljesítése mindenért kárpótol: nem becsülöm le a külvilágtól kapott elismerést, de az igazi siker nem más, mint megfelelni saját magunk mércéjének.

Magyarok a nyakláncon

Az Ama Dablamon jártak már magyarok, ám külföldi állampolgárként. Így a nagyváradi születésű, de 1985 óta Franciaországban élő Fucskó László 1992-ben. Az erdélyi, román állampolgár Török Zsolt 2016-ban jutott fel, tavaly októberben pedig a kolozsvári Darabont Eduárd, román–magyar kettős állampolgárként. Viszont Szlankó Zoltán és Demény Gábor 2013-as expedícióját egy lavina hiúsította meg. Ugyancsak sikertelenül próbálkozott 2017-ben Koncz Ákos, a Megszállottak Klubja elnöke.

Az Ama Dablam csodálatos formája mellett egy igazán nehéz, technikás hegy, amely az objektív veszélyek tekintetében is élen jár, például a „nyaklánc” függőgleccser miatt. Éppen ezért megmászása bőven felér egy nyolcezres elérésével.