2018.05.04. 20:00
Több száz középiskolás búcsúzik iskolájától
A ballagásról szól a hétvége a végzős középiskolások számára, hétfőtől viszont már az érettségin és a szakmai vizsgákon kell bizonyítaniuk a fiataloknak.
Több mint ötszáz gimnazista és a Szekszárdi Szakképzési Centrum tíz tagintézményének mintegy 1100 tanulója vett búcsút iskolájától ma, illetve teszi ezt holnap.
– Az intézményben töltött első ifjúság éveiben nemcsak a diákok tudása bővült, hanem erkölcsi útmutatást is kaptak, formálódott a jellemük, a világképük – mondta ünnepi köszöntőjében Heilmann Józsefné, a szekszárdi Garay János Gimnázium igazgatója. A pogácsa, a bor és a pénzérme mellé pedig jelképesen a ballagó diákok tarisznyájába tette útravalóul a tisztességet, a hűséget, a barátságot és a küldetésvállalást. Mint mondta, sok lehetőséget kitáró állomáshoz érkeztek a diákok, és reméli, hogy a terveiket hamar sikerül valóra váltaniuk.
Ballagás a szekszárdi Garay és a gyönki Tolnai Lajos gimnáziumban
Előbb azonban a vizsgák várnak a végzősökre. Az első írásbeli vizsganap május 4-e volt, az utolsó írásbeliket pedig május 28-án írják a tavaszi vizsgaidőszakban. A középszintű szóbeli vizsgák június 18. és június 29. között lesznek, míg az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgákat június 7. és június 14. között rendezik. A tavaszi érettségi vizsgaidőszakban 632 emelt szintű érettségi vizsgajelentkezést rögzített a kormányhivatal Tolna megyében.
Azt, hogy miként vált hagyománnyá a ballagás, az Eduline.hu adta közre. Mint írják, az első ilyen alkalmat Selmecbányán tartották az 1870-es években. Az erdészeti és bányászati akadémia végzősei a „Ballag már a vén diák” című dallal búcsúztak az iskolától. A kezdeményezésnek sikere lett, és hamarosan más iskolák is átvették, ám az 1920-as években a ballagó diákok többsége már az „Elmegyek, elmegyek...” kezdetű népdalt énekelte. Az 1950-es években betiltották a ballagási ünnepségeket, de a szokás gyorsan újjáéledt.
Arról is írtak, miért éppen pogácsa, föld, pénzérme és só kerül a ballagási tarisznyába. A pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, földet azért raknak bele, hogy a diákok bárhol gyökeret tudjanak ereszteni, pénzérmét azért, hogy soha ne kelljen szűkölködni. Só pedig azért kerül a tarisznyába, hogy az élet soha ne legyen ízetlen.
Borítókép: A szekszárdi Garay Gimnáziumban száz tanuló vett búcsút az iskolától
