Ezer diáknak nem sikerült lezárnia a tavalyi tanévet

Megyénkben mintegy húszezer általános iskolás, és tizennégyezer középiskolás koptatja a padokat. Közülük nagyjából ezer diáknak nem sikerült lezárnia az adott tanévet. A diákok zöme matematikából, illetve más természettudományos tárgyból kénytelen pótvizsgázni, de a történelem és az idegen nyelvek követelményei is sokaknál bizonyultak teljesíthetetlennek. Az általános és középiskolákban hivatalosan augusztus huszonhetedike és szeptember elseje között zajlanak a pótvizsgák, a valóságban a javítók időpontját az iskolák attól függően határozzák meg, hogy mikorra esik a tankönyvvásárlás. Ez utóbbi ugyanis sarkalatos kérdés a pótvizsgázók számára: ha sikeres volt a beszámoló, meg kell venni a következő évfolyamra való csomagot, ha nem, maradhatnak a tavalyi könyvek. Azok a tanulók, akiknek az augusztus végi időpont nem volt megfelelő, általában az első tanítási héten pótolhatják a beszámolót.

A pótvizsga hetében nem csak a diák, a család is nehéz napokat él át. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha két tárgyból bukott meg a gyerek, még van esély a sikerre, de három, netán több elégtelen osztályzat esetén kicsi a valószínűsége, hogy átmegy a javító vizsgán.

– Mindenhonnan azt hallani, hogy ne tanuljon a gyerek, a nyár nem erre való, mozogjon sokat, gyűjtsön élményeket. Majd az első héten szeptemberben megíratják velük a különböző tantárgyakból a dolgozatokat. A becsúszott rossz jegyeket aztán javítgathatják a félév végéig – mondja Miskolci Béláné, három gyermek édesanyja. – Úgy látszik ezek a tanárok nem olvassák a pszichológusok ajánlásait. A kisebbik fiam most lesz harmadikos, a nagyobbik hatodikos, a lányom nyolcadikos. Én úgy tapasztalom, elképesztő a tempó az iskolában, év közben nincs idő arra, hogy felzárkóztassák a lassabban haladókat. Aki nem készül előre már a nyáron, az végképp lemarad. Pedig a tények azt mutatják, négyes-ötös érettségivel van esély a felsőoktatásban tovább tanulni. A hármasok olyan kevés pontot kapnak, hogy az még felsőfokú szakképzésre sem elegendő.

Sokszor hangzik el, mit tegyen a szülő, ha a gyermeke nem motivált a tanulásban. A szakember azt tanácsolja, ilyenkor beszélgetni kell, ennek során kiderül, hogyan ösztönözheti a gyermek saját magát, mert ez a leghatékonyabb eszköz. A külső eszközök – például ajándék, zsebpénz, vagy a tiltások – csak ideig-óráig működnek. Érdemes megküzdési stratégiákat tanítani a gyermeknek, saját példával fűszerezve. Anya, amikor utálta a matekot, így oldotta meg – és jön egy történet. Majd következhet a lezárás: ettől még nem kell megszeretned a matekot, csak érdemes elgondolkodni, hogy ki kit győz le. Te győzöd le a matekot, vagy az győz le téged. Te döntesz.

A motiváció megszerzése fontosabb, mint a nyári szünetben leültetni a gyereket, hogy ismételjen – mondta Kovácsné Kaszás Beatrix, pszichológus. Aki hozzátette, a legfontosabb az, akár sikerül javítani a pótvizsgán, akár nem, a gyereknek éreznie kell, hogy a szülő mellette áll, és mindig számíthat a támogatására.

Ha minden áron meg akar felelni

A másik nagy csoportba azok a gyerekek tartoznak, akik túlzott megfelelési kényszerrel küzdenek. Ők már augusztusban elkezdenek izgulni az iskola miatt. A megfelelési kényszer mögött félelem lapul, melyet úgy palástolnak, hogy ők akarnak a legjobbak lenni. Amennyiben ilyen kényszer áll fenn a gyermeknél, akkor meg kell vizsgálni ennek az okát, mert felnőttként nagy árat fizet, aki ezzel küzd, hiszen így nem a saját életét éli majd – mondja a pszichológus. Legfontosabb, hogy a szülő reálisan lássa a gyermekei képességeit, ne akarja azt kihozni belőle, ami nincs benne. Tudomásul kell venni, nem minden gyerek sikeres a tanulásban, és ilyenkor a szülő felelőssége, hogy megtalálja a gyermekében azokat az értékeket amelyek kellő önbizalommal ruházzák fel, és amelyekre építeni lehet akár a jövőjét is.