Lezárult egy sikeres életszakasz, de marad az oktatás és kutatás

Nyugdíjba vonult július elsejével Prof. dr. Horváth Béla. Dékáni megbízatása megszűnt, mivel már egymást követő két ciklusban vezette a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karát. Az oktatást folytatja, nem akar az egyetemi élettől sem elszakadni, s több időt tud majd szentelni a tehetséges hallgatóknak. A tudományos munkára is jobban lesz ideje, hisz vezetőként sok időt, energiát kötött le az intézmény fejlesztése, menedzselése. Reményei szerint több idő jut majd a családra és hobbijára, az utazásra, az olvasásra. Összesen 18 évig vezette a kart, illetve jogelődjét, volt főigazgató, majd dékán, közben három évig rektorhelyettes Pécsett.

A kar, mint tanítóképző főiskola jött létre negyven évvel ezelőtt, száz hallgatóval, 12-13 oktatóval. Ezt követően egyre szélesedett a paletta. – Nekem mindig az volt az elgondolásom, hogy több lábon álljon a kar – mondta Horváth Béla. Ennek jegyében 2002-ben bevezették a közgazdász képzést. Ez az egyetemi integráció sikere volt, nagy létszámmal ment, és sok-sok főiskolai szintű közgazdászt képeztek a régió vállalatainak, bankoknak. A bolognai rendszer belépésével 2006-tól áttértek a turizmus-vendéglátás képzésre, ami egyetempolitikai megfontolásból 2015-ben átkerült Pécsre. Ezek a váltások kemény személyzeti politikát is igényeltek, de mindig sikerült megszervezni a szükséges és megfelelő oktatói gárdát, tette hozzá a professzor. Mindig alkalmazkodni kellett a munkaerőpiachoz. Egy időben húzóágazat volt a szociális munkás képzés, mert nagy volt a szakemberhiány, de aztán telítődött a piac. Ugyanígy volt a kommunikáció szakkal. Váltani kellett. Elindították a szőlész-borász mérnök képzést, jó együttműködésben a Természettudományi Karral. 2015-től a PTE vezetése azt a feladatot adta, hogy az élelmiszergazdaság, a vidékfejlesztés terén próbáljon a kar új képzést indítani, ez ugyanis hiányzik az egyetem szakportfóliójából. A legújabb nagy vállalkozás a vidékfejlesztési agrármérnök szak (BSc) elindítása lesz 2019-től. De már hozzákezdtek a mesterképzés kiépítéséhez is. Egy nagy EU-s pályázat keretében a Göteborgi Egyetem vezetésével, több külföldi egyetemmel együttműködve indulhat majd az angol nyelvű képzés. A hallgatók minden félévet más-más egyetemen tanulhatnak. Ez nagy kihívás, ilyen képzést kevesen folytatnak.

Ugyancsak nagy vállalkozás a gyógypedagógia szak elindítása, a remények szerint 2019-től. Ezzel teljessé válik majd az alsó fokú pedagógusképzés itt a karon. – Nagyon sokat dolgoztunk kollégáimmal ezen a képzésen, de kell a szak, mert óriási szükség van képzett logopédusokra, akik a tanítói, óvodapedagógusi szakma alapjaival is tisztában vannak, a közös kurzusoknak köszönhetően – fogalmazott Horváth Béla.

Megújult, korszerű szak- és infrastruktúrával adja át az intézményt. Kemény tárgyalások, harcok után elkezdődhetett a 700 milliós beruházás, az intézmény történetének legnagyobb infrastrukturális fejlesztése. A harmadik emeletet teljesen átépítik, ott lesznek az élelmiszergazdaságot tanulók laboratóriumai. Sikeres volt a berendezésre kiírt közbeszerzés, van olyan műszer, amely egymagában 50 millió forintba kerül. Mintegy száznegyven millió forint jut a kollégium felújítására. A munkálatok az őszi tanévkezdésre be is fejeződnek.

Intézményvezetői munkája mellett soha sem mondott le Horváth Béla a tudományos karrierről. Mint kollégái mondták, mindent elért, amit ezen a téren el lehetett érni. Az utóbbi négy évben irányításával dolgozott egy OTKA kutatócsoport, s nemrégiben elkészült és megjelent a nagy vállalkozás eredménye, a József Attila kritikai kiadás, amely a költő értekező prózáját mutatja be, csaknem 1500 oldalon. A munkát folytatja, s mint fogalmazott, ha ideje, ereje és egészsége engedi, megírja az Illyés Gyuláról szóló nagymonográfiát. Ehhez sok résztanulmánya már megjelent.

Az eddigi pályájára vonatkozó kérdésünkre Horváth Béla elmondta, mindig az volt az alapelve, hogy csak annyit követelhet meg munkatársaitól, mint amennyit saját magától. Ő szerzett először a karon kandidátusi fokozatot, majd habilitált, s 2011-ben megkapta az MTA doktora fokozatot. Többször elgondolkodott azon, hogy bizonnyal könnyebb lehetett volna a tudományos pályája, ha Budapestre vagy Pécsre költöznek. Véleménye szerint azonban akkor érzi magát jól az ember, ha értelmes munkát végez, és ha látja, hogy az a közösség, amelyért és amellyel együtt dolgozik, ezt a munkát visszaigazolja.

A legújabb nagy vállalkozás a vidékfejlesztési agrármérnök szak lesz

Horváth Béla életútjának főbb állomásai

Prof. Dr. Horváth Béla DSc, egyetemi tanár 1953-ban született Bogyiszlón. 1977-ben végzett a József Attila Tudományegyetem magyar-orosz szakán, 1992 óta az irodalomtudomány kandidátusa, 2011-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Nyelvtudás: német középfok, angol alapfok, orosz felsőfok. Munkahelyei: 1976–1984 Petőfi Sándor Gimnázium, Bonyhád, középiskolai tanár. 1984–1990 Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett tagozata tanszékvezető, 1992–2005 tanszékvezető főiskolai tanár, 1995–2006 főigazgató, 2005– 2010 egyetemi tanár, intézetigazgató, 2007–2010 PTE rektorhelyettes. 2010– PTE Illyés Gyula Kar, egyetemi tanár, dékán. Számos szakmai szervezet tagja. Tudományos szakmai elismerések, díjak: Illyés-plakett (2007.), MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Ezüst Plakett (2007.), Príma Díj (2006.), Széchenyi István Ösztöndíj (2002–2005.), Tudományszervezésért (2001.) Felesége Papp Ibolya, okleveles környezetvédő adjunktus, két felnőtt fiuk van.