A stroke és amit feltétlenül tudnunk kell róla

A stroke-nak vagy „szélütésnek” figyelmeztető jelei lehetnek a következő tünetek: hirtelen fellépő bénulás, zsibbadás az arc vagy a test egyik felén, kettőslátás, hirtelen fellépő beszéd kifejezési vagy megértési zavar, koordinációs zavarok, tájékozódási zavarok, esetleg a fenti tüneteket kísérő tudatzavar. A tünetek mindig hirtelen kezdődnek, figyelmeztet Kondákor István professzor, a Tolna Megyei Balassa János Kórház Tudományos Tanácsának elnöke. Azokat a betegeket, akiknél ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal, sürgősséggel kórházba kell szállíttatni, akkor is, ha a tünetek időközben már enyhülnének vagy átmenetileg akár meg is szűnnének, ugyanis ez utóbbi esetben (agyérgörcs, vagy másnéven átmeneti agyi keringészavar) is igen gyakran tényleges agyi infarktus alakulhat ki rövid időn belül. A gyorsaság itt a legfontosabb, hiszen egy esetleges érelzáródás esetén – amit koponya CT-angiográfiás vizsgálattal azonnal igazolni lehet – csak igen rövid idő, három-négy óra áll rendelkezésre arra, hogy az elzáródott eret vérrögoldó infúzióval, vagy mechanikus úton újra szabaddá tegyék, mielőtt az átmenetileg vérellátás nélkül maradt agyterület ténylegesen károsodna.

A fentiek miatt, a stroke leghalványabb gyanúja esetén is rögtön hívni kell a mentőket, mert minden perc számít. Külön érdemes felhívni a figyelmet, hogy a háziorvosig tartó kerülő úttal is értékes időt veszíthetünk, hívja fel a figyelmet a professzor. A beavatkozást követően a betegnél a tünetek lényegesen enyhülhetnek, sok esetben teljesen meg is szűnhetnek.

A stroke-ot követően fontos a beteg részletes neurológiai kivizsgálása osztályos keretek között, amelynek során feltérképezik a lehetséges kockázati tényezőket. A legfontosabb ismert kockázati tényezők, amelyek szerepet játszhatnak a stroke kialakulásában, a következőek: túlsúly, mozgásszegény életmód, dohányzás, magas vérnyomás, túlzott alkoholfogyasztás, magasabb vérzsír-értékek, cukorbetegség, egyes szívritmus zavarok, illetve a nyaki verőerek jelentősebb szűkülete.

Életmódváltás

A rizikófaktorok – mint amilyen a mozgás szegény életmód vagy a dohányzás – szerepe csökkenthető akár életmód változtatással, akár speciális eszközös beavatkozással, (így például a nyaki verőér tágítása stent behelyezésével vagy érsebészeti műtéttel). Illetve akár a beteg személyére szabott megfelelő gyógyszeres kezeléssel. Mint azt dr. Kondákor Istvántól megtudtuk, ezáltal jelentősen csökkenthető egy esetlegesen a jövőben kialakuló újabb stroke kialakulásának esélye.

Rehabilitáció

A szakorvos lapunknak eljuttatott írásában rávilágít: amennyiben a stroke-ot követően maradványtünetek alakulnának ki, így például végtaggyengeség vagy beszédzavar, igen fontos a minél korábbi úgynevezett komplex neurorehabilitáció megkezdése, amely személyre szabott és célirányosan összeállított gyógytornából és szükség esetén a logopédus által vezetett beszédterápiából áll, természetesen a beteg pszichés támogatása mellett.