Újabb tizenhárom értékkel gyarapodott a megyei lista

Kulturális örökség

Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is felkerült sárközi népművészetből meríti ihletettségét. A szövés, hímzés és gyöngyfűzés feltételezi a néprajzi viseletkultúra háttéranyagának ismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretek továbbadását. Decsi-Kiss Mária, aki idén megkapta a Népművészet Mestere kitüntetést, mindezeket folyamatosan, eredményesen végzi.

A Tolnai Kékfestő Műhely Magyarország legrégebbi, 1810-ben alapított kézműves üzeme. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik generációként Horváth Tiborné Nagy Mária és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművészek. A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzeti listáján.

Bezerédj Amália munkássága a kisdedóvás terén teremtette meg az alapokat a megyében. A reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonya (1804–1837) az első magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve szerzője. 1833-34-ben kezdeményezte Szekszárdon egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőzte Augusz Antalt, alapítsa meg az első szekszárdi óvodát. Testvére, Etelka, és férje segítségével együtt alapította meg az első magyar falusi óvoda-iskolát Hidjapusztán, 3-9 éves gyermekeknek.

A lengyeli kultúra meghatározója a késő neolitikum végének és a kora rézkor elejének. Ezt a kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá tartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyel községről.

Épített környezet

A bikácsi evangélikus templom 1763-ban barokk stílusban épült, műemlékvédelem alatt áll. A 19. század elejéről származó templombelső külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumos szószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.

A szedresi Balogh (Illés)-kastély magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúria volt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. A Kajmádpusztán álló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nem látogatható.

A szedresi római katolikus kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. A berendezés hiányzik, a kápolnát kifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.

Természeti környezet

A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai a mintegy nyolc millió évvel ezelőtti korba kalauzolják az érdeklődőt. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen. Közülük a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról nevezték el.

A kistápéi láprét 47 hektáros természetvédelmi terület Bikács mellett. Madárvilága is rendkívül gazdag: nagykócsagok, fekete gólyák, szürkegémek, récék, szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. A vízfelületeket a mocsári nőszirom sárga virága díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelű lizinka is. A kiszáradó réteken pedig csodálatos orchideafajok nőnek.

A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei növényvilágának köszönhető, a rét kék, lila, borvörös, sárga és fehér szirmoktól tarkállik a virágzás idején. A természetvédelmi terület 45 hektáron terül el. Híressége az egybefüggő árvalányhaj-mező is. A hegyen a homoki nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát.

A kistápéi Zichy-kastélypark tizenöt hektárnyi mesés környezetben bújik meg a településen. Az épület rangos wellness-szállodának ad otthont. A megújult horgásztó gazdag halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik.

A szedresi Ős-Sárvíz a Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. A legszembetűnőbb a madárvilág: barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, cserregő és nádi poszáta fészkel itt. Az emlősök közül a fokozottan védett vidra is itt rejtőzködik.

A szedresi Tarkasáfrányos az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület, része a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetnek. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található tarkasáfrány állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba. Ezen a partoldalon virít kora tavasszal a közel tízezernyi tő tarkasáfrány.

Feltérképezik a megye nemzeti értékeit

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2013–ban alakult, vezetője dr. Say István, a Nemzeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodájának címzetes igazgatója. A testület tagjai: dr. Fusz György, egyetemi tanár, szobrászművész, Sulyok Balázs megyei főépítész, Sümegi József, bátaszéki történész, gimnázium igazgató és Szabadi Mihály, népművelő, folklór kutató.

A megye hagyományait, helyi specialitású ételeit, italait, kézműves termékeit, a területén található építészeti, mezőgazdasági különlegességeket, növényeket, állatokat, természeti értékeket, kiemelkedő, egyedi értéket hordozó szokásokat törvény védi. A testület feladata a megyében található nemzeti értékek dokumentálása és megküldése a Hungarikum Bizottságnak. A Magyar Értéktárban nyilvántartott egyes, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a törvényben nevesített Hungarikum Bizottság hivatott, egyedi értékelés eredményeként, hungarikummá minősíteni.