A nemzeti összetartozást erősítették a rendezvények

A völgységi város székely emlékparkjában vasárnap tartott megemlékezésen Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki meg akarja tartani magyar identitását, az megtehesse, és mindenki meg tudjon maradni magyarnak.

„Mindent megteszünk azért is, hogy a székelyföldi települések megvalósíthassák céljaikat” – tette hozzá, megemlítve, hogy a kormány közbenjárásának is köszönhetően újították fel az 1764-es Siculicidium – székelyöldöklés – madéfalvi emlékművét, mellette pedig új kápolnát avattak.

Csibi József, Madéfalva polgármestere a vérengzés előzményeként felidézte, 1761-62-ben Mária Terézia elrendelte, hogy Székelyföldön szerveződjön határőrség önerőből, császári parancsnokság alatt. A székelyek évszázadokon keresztül saját hadsereggel védték a magyar határokat, így az intézkedést az ősi székely jogok elleni merényletnek tekintették. Feladataikról szólva megjegyezte, igyekeznek megőrizni településüket az elnéptelenedéstől. Harcolnak a ma meglévő jogaikért, hatásköreikért, önálló gondolkodásuk megtartásáért.

Az eseményen a szövetség nevében Illés Tibor elnök és Potápi Árpád János koszorúzott. Madéfalvát Csibi József és Szőcs László alpolgármester, Csernakeresztúrt Szabó Julianna, Marosludast Tóth Sándor, az al-dunai székelyeket Lőcsei Vilmos és Ranz Károly képviselte, valamint helyezte el az emlékezés virágait. Mellettük a magyarországi tagegyesületek is képviseltették magukat. Ezt követően a kismányoki Magyarok Nagyasszonya templomban tartottak misét, és megkoszorúzták az imaház mellett, az öt bukovinai falu emlékére állított kopjafát.

A BSZOSZ közgyűlésén a tagság elfogadta a tavalyi év beszámolóit, illetve az idei év programtervezetét. A szövetség idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, a visszaemlékezésekben kiemelték az elnökök munkásságát – Fábián Gergely, Potápi Árpád János, Csibi Krisztina, Asztalos Zoltán, Illés Tibor –, az alapító tag, Lőrinczné Dávid Mária pedig a kezdetekről beszélt.

Beszédében Illés Tibor elnök hangsúlyozta a szervezet fontosságát, amely összefogja a 43 tagegyesületet, melyek szerte az országban és külhonban is programokat szerveznek. A Bándi Imre elnök vezette Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesület bejelentette csatlakozási szándékát, a tagfelvételi kérelem pozitív elbírálást kapott.

A programok kapcsán elhangzott, hogy 2019 novemberében először Bonyhádon szóló énekversenyt rendeznek Nyisztor Bertalanné emlékére.

Öldöklés

Kétszázötvenöt évvel ezelőtt, 1764. január 7-én az osztrák katonaság több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt mészárolt le a községben. A támadásnak hivatalos jelentések szerint kétszáz, más adatok szerint négyszáz áldozata volt, köztük nők és gyerekek. A katonai fellépés megtörte a székelyek ellenállását, a vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol csángók fogadták be őket. Az elüldözöttek nagy része tíz év elteltével Bukovinában telepedett le, és öt települést hozott létre (Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva). A leszármazatottaik 1941-ben 4500-an román-magyar egyezmény alapján áttelepültek a Bácskába, ahonnan 1944-ben ismét menekülniük kellett, majd 1945-ben Tolnába, Baranyába és Bács-Kiskun megye három községébe telepítették őket.