Harmóniában van elmélet és gyakorlat

Az új Polgári Perrendtartás a bírósághoz fordulás jogának tükrében című pályaművében a bírósághoz fordulás alkotmányos jogának tartalmát fejtette ki, illetve annak a törvényi megjelenését mutatta be dr. Török Dániel Viktor, a Szekszárdi Járásbíróság bírósági titkára.

A tanulmány története még az egyetemi évekre nyúlik vissza, mondta el kérdésünkre. Az Alkotmányjogi tanszéken tagja volt a tudományos diákkörnek, és már akkor felmerült, hogy szeretne eljárásjoggal foglalkozni, akár büntető, akár polgári jogi területen. Ugyanakkor nem csupán a bírósági szervezetrendszer érdekelte, hanem a tisztességes eljáráshoz való alapjog is. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián dolgozata eljutott az országos fordulóig. Kutatásait, illetve a témakör kidolgozását folytatva ez lett az egyetemi diplomamunkájának, majd a doktori, PhD-disszertációjának témája is. Jelenleg úton van a fokozat megszerzése felé. A kötelező képzési részt már elvégezte, most a publikációk következnek, éppen ezért kíséri fokozott figyelemmel a pályázati lehetőségeket.

Az említett kiterjedt témakörnek egy területe a bírósághoz fordulás alkotmányos joga, amelyről az OBH pályázatára benyújtott dolgozatát írta. A téma aktualitását, illetve az elemzés tárgyát az új polgári eljárásjogi törvény adta.

Egyes vélekedések szerint az új törvény nehezíti az állampolgárok bírósághoz fordulását.

Dr. Török Dániel Viktor elmondta, ennek a jognak több aspektusa is van, nyilván ki lehet emelni olyat is, amely korlátozza, összességében azonban sokat segít az ügyfeleknek. Nem tekinthető hátránynak, hogy felelősséget kell vállalniuk és viselniük a saját ügyeikben. Nyilvánvaló, hogy maga a bírósághoz fordulni szándékozó állampolgár van leginkább tisztában az ügy körülményeivel, vagyis a tényállással. Ő tudja milyen okiratok állnak rendelkezése, vagy éppen ki tudja alátámasztani az ő álláspontját. Ő tudja a legjobban megalapozni, hogy a bíróság jogvédelemben részesíthesse azt, akinek erre szüksége van. A másik fél pedig, amint teheti, terjessze elő az álláspontját, így gyorsan tisztázható, hogy mi történt, s ebből a bíróság le tudja vonni a jogi következtetéseket.

Szerinte nem a törvénnyel van a gond, hanem a hozzá kapcsolódó kormányrendelet vethet fel aggályokat. Utóbbi az országosan egységesen használandó formanyomtatványokat tartalmazza annak érdekében, hogy segítse a bírósághoz fordulást. Hátránya azonban huszonöt oldalnyi terjedelme, ami már önmagában is elrettentő lehet a jogkereső állampolgár számára. Előfordulhat, hogy lesz, aki el sem olvassa, inkább nem fordul bírósághoz. Ezért élt azzal a felvetéssel, hogy rövidíteni, egyszerűsíteni kellene a nyomtatványokat, ami nagyon megkönnyítené nemcsak az ügyfelek dolgát, hanem a bíróságok munkáját is. Ráadásul a kormányrendelet nem veszi figyelembe a kor adta digitális lehetőségeket.

Büntetőügyekkel szeretne foglalkozni

A sok lehetséges jogi terület, illetve állás közül azért választotta éppen a bíróságot, mert az egyetemen kötelező 2-2 hetes gyakorlatot a rendőrségen, ügyészségen és bíróságon töltötte, és ez utóbbi terület keltette fel leginkább az érdeklődését. Diplomáját a Pécsi Tudományegyetem jogi karán szerezte, majd a befejezését követően egy évet még ott maradt, és folytatta a fenti kutatást, majd egy barátjától megtudta, hogy van fogalmazói állás a Szekszárdi Járásbíróságon, ahol 2014. szeptember elseje óta dolgozik. Döntését egyáltalán nem bánta meg, mert olyan emberi-szakmai közeget talált, amelyben nagyon jól érzi magát. Amint megfogalmazta, ez egy kis bíróság, ahol odafigyelnek az emberre, ugyanakkor székhelybíróság is, amelynek következtében sokféle ügyfajtával megismerkedhet. Bírói kinevezését követően büntető ügyekkel szeretne foglalkozni.