Segítségre, pénzre várnak a vidéki kistelepülések

A közintézmények jó állapotban vannak Kisdorogon, de az utakra, járdákra ráférne a felújítás. Klein Mihály polgármester lapunknak elmondta, decemberben jelentettek be egy vis maior eseményt, a Kossuth utcá­ban lévő híd beszakadt. Az újjáépítése mindenképpen szükséges, ellenkező esetben le kellene zárni az átjárót, megakasztva ezzel a környék forgalmát. A Mucsi-Hidas-patak völgyében fekvő faluban egyébként évek óta vissza­térő probléma, hogy a nagy vízgyűjtő területről a környező árok a patakba vezeti a vizet. A meder iszaposodása miatt nagyobb esőzéseknél el­önti a víz a települést. A polgármester szerint ezek az események felvetik a mezőgazdasági vállalkozók felelősségét is, hiszen nincsenek sávosan kialakított parcellák, amelyek megfognák a csapadékot, valamint többtonnás erőgépeikkel használják az utat, infrastruktúrát. Ez pedig felborítja az egyensúlyt, mert az önkormányzatokat aránytalanul sújtja.

Beadott pályázatuk elbírálásra vár, az önrész 3-3,5 millió forint lesz. A többi, túlélésért küzdő kistelepüléshez hasonlóan Kisdorogon is rengeteg pénz megy el arra, hogy az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező, illetve az általa önként vállalt feladatait ellássa.

Klein Mihály hozzátette: mivel náluk csak néhány vállalkozás működik, így nincs, aki iparűzési adót fizessen. Inkább az őstermelők befizetéseiből és a kommunális adóból van bevétele a helyhatóságnak, valamint a járművek utáni súlyadóból, amelynek 40 százaléka helyben marad.

A kötelező feladatok ellátására az önkormányzat nem kap annyi pénzt, amennyibe az óvoda, a szociális és gyermekétkeztetést biztosító konyha és az orvosi rendelő fenntartása kerül, hiszen ők nem tehetnek arról, hogy a település létszáma egyre fogy. Mivel kevés az állami támogatás, a költségvetési lyukakat pedig valamivel be kell tömni, ez a megoldás viszont igazságtalan állapotokat teremt. Éppen ezért Kisdorogon a képviselő-testület többnyire csak olyan kiírásokat szavaz meg, melyek százszázalékos támogatási intenzitásúak. Ha az állam rendkívüli támogatással nem segít a falvakon, akkor könnyen fizetésképtelenné válhatnak a helyhatóságok – húzta alá a polgármester, aki szerint ha az ötezer főnél kisebb településeken megemelik a csokot a központi költségvetés terhére, és európai uniós támogatásból fejleszteni fogják a falvakat, az hozhat fellendülést.

Célterületek

A Magyar falvak programra idén 150 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből 25 milliárdot igényel a csok bővítése, 50 milliárddal számolnak a 430 kilométernyi mellékút felújítására, a többit pedig az önkormányzati pályázatokra szánják. Kizárólag hazai költségvetési forrásból 18 különböző célterületen megfogalmazott fejlesztési lehetőségekre 75 milliárdot biztosítanak az ötezer lélekszám alatti települések számára. A kormány szándékai szerint nem helyi érdekű beruházásokat kell megvalósítani a településeken, hanem térségfejlesztésre és munkahelyteremtésre kell törekedni.