Jól felfogott érdek madaraink védelme

Súlyos természetvédelmi kárt okozhatnak a nem megfelelően végzett épületfelújítások, a fa- és bokorkivágások, a települési vezetékhálózat oszlopkarbantartása – figyelmeztet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Orbán Zoltán szóvivő elmondta, hogy a fecskefészkek leverése, a kilombosodott fásszárú növényzet megsemmisítése, a fehér gólyák fészkeinek eltávolítása nem csak törvénytelen, de olyan élőhelyrombolást jelent, ami rontja hazánk ellenálló képességét a klímaváltozás negatív hatásaival szemben.

A szóvivő kifejtette, hogy a hazai fecskeállomány az élőhelyek leromlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is riasztó mértékben megfogyatkozott, felére csökkent az ezredfordulót követő másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.

Ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nem csak törvénytelen, de ellentétes jól felfogott érdekeinkkel is. A klímaváltozás egyik következményként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek és kártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék és a denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek növényi kártevő rovarokkal táplálják a fiókáikat, a baglyok pedig százával pusztítják az egereket és a patkányokat. Ha ezeknek a hasznos állatoknak megsemmisülnek a szaporodó- és az élőhelyei, sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy eközben súlyosan veszélyeztetjük a lakókörnyezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági potenciálját.

A fecskefészkekre egy épületfelújítás során is lehet és kell figyelmet fordítani. Azt tanácsolják, hogy a munkálatok megkezdése előtt – lehetőleg az állatok aktív időszakában, elsősorban nyáron – fel kell mérni az érintett falak lakóit: a sárból készült füsti- és molnárfecskefészkeket, a sarlósfecskék, a verebek és a denevérkolóniák által lakott réseket, hasadékokat, üregeket. Ezek ismeretében lehet beszerezni a kellő számú mesterséges fészket, odút és költőládákat a megszűnő helyek pótlására. Fontos, hogy csak a megyei kormányhivataltól kért engedélyek birtokában és annak utasításai szerint lehet leverni a felújítást akadályozó fecskefészkeket, betömni a sarlósfecskék és a verebek fészeküregeit, amire a költési időszakot követő vagy ezt megelőző időszakban: november-március között, legkésőbb március végéig kerülhet sor.

Tóth Sándor, az MME Szekszárdi Helyi Csoportjának irodavezetője elmondta, hogy papírból, akár tojástartóból is lehet műfecskefészket készíteni. Ehhez vízbe kell áztatni az anyagot, hogy formázható legyen, majd egy megfelelő mintát használva, arra ráigazítva lehet kialakítani a fészket. A rétegek ragasztásához tapétaragasztót érdemes használni, és miután 10–14 nap alatt kiszáradt a fészek, el lehet távolítani belőle a mintát, és fel lehet szerelni a fészket.

A gólyákat sem szabad zavarni

Védettségük miatt ugyancsak tilos a fehér gólyák fészkeinek engedély nélküli eltávolítása vagy ezek zavarása a költési időszakban. Orbán Zoltán arról is beszélt, hogy nem csak törvénytelen, de teljes mértékben igazolhatatlan és rendkívül súlyos természetvédelmi károkat okoz az elektromos szolgáltatók, a vízügyi igazgatóságok, a települési közterületek és parkok üzemeltetőinek az a gyakorlata, mely a fák és a bokrok tömeges ki- és visszavágását a tavaszi lombfakadást követő időszakra ütemezi. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő fásszárú vegetáció visszavágása, a növényzet kezelése természetesen nélkülözhetetlen, ezek a munkák azonban az őszi-téli hónapokban közvetlen természetvédelmi kockázat nélkül is elvégezhetőek.