Élete volt a kosárlabda, küldetését gyermekei teljesítik ki

Szabó György bejárta a fél világot, örömmel és ízesen mesélt élményeiről. A stafétabot, melyet legendás hírű édesapjától vett át, már életében jó kezekbe került. Első feleségétől, a Harsiként közismert Harsányi Mária válogatott, bajnok és kupagyőztes kosárlabdázótól született három gyermeke közül kettő ebben a sportágban találta meg hivatását: a volt játékos, Noémi és a korábbi játékvezető, Gergő az Atomerőmű KSC Szekszárd vezetői. Balázs fia korábban a politikai pályára lépett, amelyről nemrégiben az üzleti életre nyergelt át. Második felesége Wind Katalin volt, tőle Emese nevű lánya született, aki a gyakorlóiskolában tanítónő.

Szabó György 1952. november 23-án, Békésen született. Általános és középiskolás korában, már Szekszárdon, édesapjától, Szabó Ödön testnevelő tanártól, hétszeres magyar bajnok, Magyar Kupa- és Ronchetti Kupa-győztes mesteredzőtől sajátította el a kosárlabdázás alapelemeit. 1971-ben családjával együtt a fővárosba költözött, már ebben az évben vezetett mérkőzéseket a Budapesti Kosárlabda Szövetség bajnokságaiban. Hivatalos játékvezetői minősítésre 1976-ban tett szert. 1977 szeptemberében, már mint szekszárdi játékvezető vezette első NB II-es meccsét, a következő év októberében pedig az NB I-ben is debütált. Ettől kezdve sorra jöttek a felkérések, az 1987-es, Athénban megszerzett nemzetközi minősítés után külföldre is. Összesen 1251 élvonalbeli mérkőzésen bíráskodott, ezek közül 1200 Magyarországon, 50 Libanonban és egy Szíriában zajlott le. Nem kevesebb, mint 273 nemzetközi találkozón fújta a sípot.

Ragyogó sportpályafutása mellett némileg kevesebb fény vetült szakmájára, melyben ugyancsak mesteri módon teljesült ki. Részt vett az M6-os sztráda hídjainak építésében, főépítésvezető volt a szekszárdi Szent László-hídnál, a dunaújvárosi és a most épülő komáromi Duna hídnál. Nem létezett olyan kérdés, melyre ne adott volna azonnali és pontosan odaillő választ, úgy a szakmának, mint az érdeklődő közvéleménynek. A ’90-es években egy időre elkanyarodott eredeti hivatásától, a mérnöki feladattól. Sokoldalúságát jelzi, hogy Tolna megye egyik vezető biztosítótársaságának kiemelt ügynöke lett. Belekóstolt a politikába is, kezdetben a Fidesz, majd a Jobbik aktivistájaként tevékenykedett, de néhány éve felhagyott a politizálással.

Elismert filatelistaként gyűjtötte a bélyegeket, ezzel a hobbival, édesapja ösztönzésére, már hétéves korában eljegyezte magát. Kosárlabdával kapcsolatos, több ezres kollekciójából időnként kiállítás is nyílt, de ugyanígy összeállított egy népszerű tárlatot Kossuth Lajos életéről is.

Egyből felfigyeltek rá „szabógyuris” bajsza miatt is

Természet iránti szeretete egyenesen vezette az emberek iránti szeretethez és fordítva. Balázs fiával rendszeresen járta a Szekszárdi Dombságot, ezeken a felfedező utakon nagy kedvvel gyűjtötték a gombákat. Szakértőként csalhatatlanul ki tudta választani az ehető, ízletes fajtákat. Nem önmagának szedegette a természet ezen ajándékait. Remek ételeket sütött-főzött belőlük családjának, baráti társaságának. Sokan emlékeznek ezekre az összejövetelekre, melyeken kiváló szakácsként is bemutatkozott. A gombák mellett legendás híre kelt pörköltjeinek, halászlevének, káposztás birkájának, almás-téfeles levesének. Nem túlzás a sokszor használt fordulattal élni: a szívét is beleadta minden főztjébe. A kóstolgatás közepette a vendégsereg hol ámulattal, hol jókat derülve hallgatta a nagy mesélő Gyuri történeteit.

Önzetlen barátként erénye egyben hibája is volt: nem szeretett, nem is tudott senkinek nemet mondani. Rengeteg ismerőse volt, gyakorta fordultak hozzá. Mindenütt egyből felfigyeltek rá, először csak jellegzetes, „szabógyuris” bajsza miatt, később már a társalgásban megnyilvánuló, színes egyénisége okán is. Találóan írta róla Venter Mariann kollégánk: ha nemcsak városképi jelentőségű épületek, hanem emberek is lennének, Szabó György minden bizonnyal közéjük tartozna.