A kötelező óvoda is segítheti a roma fiatalokat

Forrayné Csete Emília, a megyei önkormányzat felzárkózási munkatársa bemutatta a programot, melynek része a felzárkóztatási fórum, a felzárkóztatási munkacsoport, együtt a közösség erősítő rendezvényekkel. A program két legfontosabb kimenete az úgynevezett szolgáltatási út térkép (SZÚT) és a megyei esélyteremtő paktum (MEP) megalkotása. Előbbi a helyi esélyegyenlőségi programokra és a helyben elérhető információkra alapozva azonosítja azokat a szolgáltatáshiányokat, melyek felszámolása elősegíti a különböző célcsoportok felzárkózását.

Forgács István romaügyi szakértő szerint a hazai roma közösségek felzárkóztatási folyamatát a korábbi évtizedekben jobbára nem gazdasági, hanem esélyegyenlőségi szempontok határozták meg. Van ugyan létjogosultsága az utóbbi megközelítésnek is, de a szakértő úgy látja, hogy az esélyegyenlőségi szemlélet számos esetben rossz irányba vitte a motivációt, a tenni akarást, a helyi együttműködési lehetőségeket.

– Viszont 2010 óta úgy látom, hogy a jelenlegi kormány megértette: a gazdasági alapú társadalmi felzárkózás biztosabb alapokon áll, mint az esélyegyenlőségi – mondta Forgács István. – Főleg akkor, ha a gazdasági folyamatok segítik is ezt a törekvést. Tehát aki szeretne dolgozni, az megteheti. Jelentős lendületet adott a kormány azon intézkedése, mely kötelezővé tette az óvodába járást. A roma gyermekek számára az óvoda segíti a szocializációt, az általánosban iskolaérett tanulóként jobban tudnak teljesíteni, az elvégzett nyolc általános után pedig valós felzárkózást kínál akárcsak egy szakmának a megszerzése is.

A szakértő mindehhez hozzátette: a romák száma az elkövetkező időszakban nőni fog, erre fel kell(ene) készülniük az iskoláknak, pedagógusoknak, településvezetőknek. Viszont, ha a felzárkóztatás eredményesen zajlik le, akkor nem számít, hogy kinek mi az etnikuma.

Tolna megyét tekintve is érdemi stratégiára van szükség, emellett helyben könnyebb meghatározni azon szereplőket, akikre szükség van a felzárkóztatásban.

– Nem mindegy, hogy Szekszárdon és környékén lesz-e elegendő szőlő szüretelő munkás, avagy a paksi atomerőmű bővítésekor mely szakmákból lesz hiány – húzta alá Forgács István. – Ezért van szükség tudatos döntésekre olyan szereplőktől, akik értik egymást és képesek meghatározni a teendőket.

Együttműködés az érintett felek között

Kárász Kata, a Diversitas Központ Kft. ügyvezetője elmondta: olyan szakmai felmérést végeznek, melynek alapján az agrár szakközép iskolákban el lehetne kerülni a lemorzsolódást, illetve ami kapcsolódik szolgáltatási út térképhez. Ezzel együtt azon dolgoznak, hogy minél több roma fiatalt vonjanak be az agrárképzésbe. Ebbe a törekvésbe a korábbihoz képest sokkal erőteljesebben szeretnék becsatornázni a helyi agrárvállalkozásokat. Hiszen utóbbiak maguk is szakember hiánnyal küzdenek. Ugyanakkor az agrárminisztérium segítségével jóval szorosabb együttműködést igyekeznek kialakítani a roma önkormányzatok, a civil szervezetek és az érintett iskolák között.