A német nyelvet, kultúrát őrzi a gyönki nemzetiségi egyesület

– Mióta látja el az egyesület elnöki feladatait?

– A Német Nemzetiségi Egyesület 1991-től klubként, majd 1993-tól bejegyzett civil szervezetként működött. Első elnöke betegség miatt lemondott, ezért új elnököt kellett választania az egyesületnek. Az alapító tagok többségének felkérésére 1996-ban szívesen vállaltam, és megtiszteltetésként fogadtam el az elnöki feladatok ellátásának felelősségét – mondta Kemler Imréné.

– Melyek az egyesület legfontosabb célkitűzései?

– Az egyesület 1993-ban alakult meg hivatalosan, az addig klubként végzett feladatok magasabb színvonalú ellátása érdekében. Az egyesület vállalt feladatait, célkitűzéseit az alapszabályban rögzítettük, azok az elmúlt évek során rendre kicsit kiegészültek. Az egyesület célja az anyanyelv ápolása, megőrzése, a német nemzetiség szokásainak és kultúrájának ápolása, a nemzetiségi lakosság programjainak szervezése, érdekeinek képviselete. Emellett a belföldi és a német nyelvű, külföldi, községi és városi kulturális partnerkapcsolatok szervezése és ápolása is fontos, a külföldi német nyelvű intézményekkel, egyesületekkel történő kapcsolattartás is a feladataink közé tartozik. A Magyarországról, Gyönk környékéről elszármazott német nemzetiségűekkel a kapcsolattartás a legfontosabb akkor lehet, ha a nemzetiségi identitású emberek a környékünkön rokoni ágakkal nem rendelkeznek. Szintén feladatunk a nyelvi és szakmai gyakorlatok közvetítése és támogatása német nyelvű területen, a Gyönkön és környékén élő és tevékenykedő más nemzetiségű magánszemélyekkel és szervezetekkel való kapcsolattartás. Az egyesület ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében szervez rendezvényeket, programokat a tagság és persze a nem tagok részére is. A kitűzött célok elérése érdekében figyeljük a számunkra szóba jöhető pályázatokat, illetve ezeket elkészítjük, beadjuk. Fontos feladat a kapcsolattartás, együttműködés a helyi, a környékbeli és Gyönk partnervárosaiban működő hasonló szervezetekkel a közös célok mentén.

– Hogyan lehetne összefoglalni a német nemzetiség helyzetét Gyönkön, illetve az egyéb települések tekintetében?

– A német nemzetiségű lakosság Gyönkön is, mint általában a környező településeken a második világháborút követően létszámában megfogyatkozott. Egyre elterjedtebbek, mára teljesen elfogadottak a vegyes házasságok, illetve az ebből eredő kettős vagy többes nemzetiségi identitás. A német nemzetiségi közösségi érzés egyik legfontosabb mai alapja a származás háttérbe szorulása mellett a német nemzetiségi kultúra, nyelv, hagyományok megőrzése, felelevenítése, életben tartása, mely szerintünk leghatásosabban ilyen célú rendezvények szervezésével érhető el.

– Vannak-e, lehetnek-e előnyei vagy akár esetleg hátrányai annak, hogy ha valaki felvállalja német nemzetiségét?

– A mai társadalmi környezetben különös jelentősége, társadalmi szempontú pozitív vagy negatív vonzata Gyönkön és környékén a német nemzetiséghez tartozásnak, illetve annak felvállalásának nincsen. Érezhető vonzata az egyesületünk tagjai részére van, a közösségi élet, a közösséghez tartozás, a lokálpatriotizmus érzésének formájában, mely viszont nem kötődik a német nemzetiséghez, ide tartozáshoz származás, illetve „felvállalás” alapján, hiszen egyesületünknél a tagságnak nem feltétele ilyen irányú nyilatkozat.

– Mit lehet tudni az egyesület tagjainak gyökereiről, a csatlakozásuk személyes motivációiról?

– Egyesületünk tagsága százötven körüli. A tagság jelentős hányada gyönki lakos, de vannak környékbeli, illetve gyönki kötődésű, de távolabbi településeken lakók is, valamint gyönki, vagy környékbeli nyaralóval, lakással rendelkező, úgynevezett „kétlaki” külföldiek is. A tagok jelentős része német eredetű, vagy részben német eredetű családból származik, de ez nem kitétel a tagság felé, így vannak más nemzetiséghez tartozó tagjaink is, például székelyek, felvidéki magyarok, vagy magukat nemzetiségi értelemben nem is kategorizáló tagok. Egyesületünk tagsága elsősorban a jó közösség miatt csatlakozott.

Októberben Szlovéniába látogatnak

Fontosak a közös összejövetelek, rendezvények az egyesület életében. Rendszeresek a disznóvágások, a pálinkakóstolók, a borünnepek. A közösségi ház udvarán található sárgabarackfa és szilvafa gyümölcseit például közösen leszedik, és a közösségi házuk udvarán, hagyományos üstben főzik a barack- és szilvalekvárt, illetve különféle savanyúságokat is eltesznek.

A következő programja az egyesületnek egy szeptemberi borkóstoló lesz, október végén pedig négynapos kirándulásra indulnak a tagok Szlovéniába. Az egyesület éves tagdíja ezer forint, amely összeget a közösségük építésére fordítják.

A közösségi ház

Az egyesület büszkesége a közösségi ház, amelyet igyekeznek egyre komfortosabbá tenni. Már elkészült a közösségi terük nagyterme, a napelemeket is felszerelték, hamarosan festik a nyílászárókat, az asszonyok pedig varrják a függönyöket, az asztalterítőket, amelyek magukon hordozzák a sváb jellegzetességeket.