A média uralja a gondolkodást és a nyelvet

Az elme mindent történetekben fog fel, a média logikája pedig ezt használja ki: történeteket mesél, megvannak a maga mesemondói. Ezáltal olyan világot teremt, amely meghatározza énképünket – mutatott rá prof. dr. Szécsi Gábor a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi karának dékánja a Nyitott Egyetem csütörtök esti előadójaként.

Foray Nándor

Fotó: Makovics Kornél

A Nyitott Egyetem programsorozat csütörtöki, szekszárdi állomásán a média hatásairól szóltak az előadások. A Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar dékánja, prof. dr. Szécsi Gábor arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért fogadjuk el a média által közvetített értékvilágot. Mint elmondta, egy átlagos magyar ember négy és fél órát tölt a tévé előtt. A saját értékvilágunknak megfelelő értékeket keresünk a virtuális világban, és a média kiszolgálja ezt az igényünket. Ezért tudnak sikeresek lenni az álhírek, azok ugyanis minket erősítenek. Ezzel összefügg a csoporthoz tartozás igénye is. Kulcsponti manipulációs eszköz a nyelv; a rövid mondatok, a rövidítések, tömörítések segíthetnek abban, hogy a nyelv áthangolja gondolkodásunkat. A dékán azzal zárta előadását, hogy e jelenségek lényegét meg kell érteni a pedagógiának, és az oktatásnak alkalmazkodnia kell hozzájuk.

A csütörtök esti hallgatóság nagy részét egyetemista fiatalok tették ki, dr. Szécsi Gábor azonban nemcsak a leendő oktatókat szólította meg: úgy vélte, a média jelenlévő képviselőinek is érdemes okulniuk az elhangzottakból. A Nyitott Egyetem október 3-ai programja kétszer fél órás volt, a szemléltetést a kivetítő képei is segítették.

Google-galaxis

A második előadást dr. Boronkai Dóra a pedagógusképző intézet igazgatója tartotta, aki a Gutenberg-galaxist követő Google-galaxis ismérveiről beszélt. Ezek közé tartoznak a kevert kommunikációs formák és a műfajköziség. Megtudtuk, hogy a leggyakrabban használt hangulatjel a sírva nevetős szmájli. A hangulatjelek és a mémek nem ördögtől való fejlemények, kreativitást feltételeznek. Édes anyanyelvünket nem érdemes temetni: az általános iskolai nyolcadik osztályosok nagy többsége még mindig fontosnak tartja a helyesírást – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette: a technológia fejlődése rohamléptékű, a generációk ennélfogva egyre gyorsabban, immáron néhány évente váltják egymást: a Z generációt felváltó, 2010 után született úgynevezett alfa generáció már ott van az iskolákban.