A nulladik napot most Szekszárdra szervezték

Az év két legnagyobb nemzetpolitikai eseményét rendezik meg Budapesten, tájékoztatott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A Magyar Diaszpóra Tanács ülését csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezletet pénteken tartják, mindkét fórumon a külhoni magyarságot érintő legfontosabb ügyek lesznek napirenden. Mindkettőt Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg, értékelve az elmúlt időszak legfőbb eredményeit és előretekintve a jövő időszak fő feladataira.

Potápi Árpád János azt mondta, a 2018-as és a 2019-es év kimagasló eredményeket hozott. Több beruházás is megvalósult a Kárpát-medencében, 213 vasárnapi iskola működik szerte a világban és pályázatokkal segítik a fiatalokat, hogy megőrizhessék magyarságukat.

Az esemény nulladik nappal vette kezdetét szerdán, amelynek a szekszárdi Bodri pincészet volt a helyszíne. Az államtitkár elmondta, ilyenkor nyílik lehetőség arra, hogy a tanácskozások résztvevői kötetlenül beszélgethessenek, és egy-egy táj, annak kultúrája, gasztronómiája bemutatkozhasson. Potápi Árpád János és Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója úgy gondolta, idén hazai környezetbe szervezik a találkozót.

Csibi Krisztina elmondta, a magyar szórványban élőkkel napi kapcsolatuk van, 2020-ra azonban még szorosabbá szeretnék fűzni a szálakat. Arról is beszélt, a legnagyobb igény arra van, hogy a világban szétszórva élő magyarok találkozhassanak egymással.

A diaszpóra tanács 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy a világon szétszórtságban élő magyarság számára fórumot, találkozási pontot teremtsen. A résztvevői létszám évről évre nőtt, idén már kilencedik alkalommal tanácskoznak a világ magyar szervezeteinek vezetői Budapesten. Összesen 110 szervezet kapott meghívást 34 országból. Kilencvenkilenc küldött érkezett, és számtalan megfigyelő a világ minden tájáról Kanadától Új-Zélandig.

A megbeszélés végén idén is zárónyilatkozatot fogadnak el a résztvevők, amelyben összegezik az elmúlt év legfontosabb eseményeit a diaszpóra szempontjából. A tagok a zárónyilatkozatban általában rendszeresen kiállnak a Kárpát-medencei magyarság mellett is, felszólalnak az őket ért jogsértések ellen.