Szakmai és vezetői munkáját egyaránt elismerték a díjjal

Dr. Kerekes László orvosi pályafutásának harminchét éve alatt az első időszakot a szakma, a tudományos tevékenység, az intenzív ellátás és aneszteziológiai osztályszervezés és építés határozta meg. Majd az elmúlt tizenhét évben más dimenzióba került pályafutása a dombóvári kórház vezetőjeként. Mint mondta, váratlanul érte az országos elismerés, de úgy véli, ez egyben új lendületet ad számára a szakmai munkához.

A kezdetekről szólva elárulta, gyermekorvosi pályára készült, de végül másfelé vitt az útja. Pályakezdőként a pécsi egyetemen helyezkedett el. Az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikán kezdte a tudományos kutató munkát, oktatóként pedig az orvostanhallgatók és asszisztensek képzésében is szerepet vállalt. 1989-tól már Dombóváron dolgozott kirendeléssel, majd egy évvel később osztályvezető főorvosi feladatokat kapott az aneszteziológiai osztályon.

Megszervezte a megye első központi intenzívterápiás osztályát, és vezetésével országos vezető szerepe lett a munkacsoportjuknak az impedancia kardiográfia kutatási területén. Ezen kutató munka elismeréseként 1994–2002 között a Magyar Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Társaság (MAITT) dél-dunántúli szekciójának elnöke volt, és 2002-től az országos vezetőségbe is bekerült. Tizenhat éve látja el a MAITT Felügyelő Bizottságának elnöki feladatait.

Vezetése alatt több ütemben történt meg a kórház rekonstrukciója, a struktúraváltás és a technikai eszközfejlesztés megközelítőleg kétmilliárd forintból. Elsőként váltott gazdasági formát a kórház, úttörőként vettek részt az irányított betegellátási modellkísérletben országosan, és elsők között kezdtek el mátrixszerkezetben működtetni szakmai osztályokat. Pályázati forrásból alakították ki a Gunarasi Rehabilitációs Központot, amely azóta is meghatározó szerepet tölt be a régióban.

Dr. Kerekes László azt vallja, a gyógyításban kiemelt szerepe van a hitnek a beteg és az orvos részéről egyaránt.

A jövőbeli tervek és feladatok

A meglévő orvosi gárdával összességében most még biztosított a kórház működése, de a belgyógyászat kivételével hiányoznak a fiatal orvosok, ami a jövő szempontjából igen aggasztó. A gazdálkodáshoz köthető, országos szinten tapasztalható probléma, hogy forráshiány miatt nemcsak az alapvető feladatellátás nehézkes, hanem nagymértékben befolyásolja a vezetők döntéseit az innovációs elgondolások terén is. Az igazgató három fő irányvonalat lát a kórház jövője szempontjából; az aktív ellátásban az egynapos sebészeti ellátások növelését, amely orvostechnológiai fejlesztéseket is jelent, a nagyon erős járóbeteg-ellátás megerősítését, amelyhez szükséges a rendelőintézet felújítása valamint a rehabilitáció, illetve az idős betegek ellátásához szükséges kapacitás növelését.

Jelenlég éppen a végéhez közeledik a szülőszoba teljes körű felújítása. Az elnyert pályázati támogatás – a családbarát kialakítás mellett – az alternatív szülést is lehetővé teszi.