Angyal Réka ezüstérmet hozott haza a legrangosabb versenyről

Nem tagadja, rengeteg energiáját igénybe vette a szakadatlan készülés. Hiszen az OKTV tavaly július közepén kezdődött és tartott egészen mostanáig. Sokat segített az elmúlt két év, valamint a még általános iskolából hozott versenytapasztalat és az ott megszerzett tudás is. Az is számított, hogy nem volt egyedül. Dr. Gesztesi Enikő ógörög-latin-történelem szakos tanár tanítványai közül ez alkalommal Rékán kívül még hárman bejutottak a döntőbe: Juhász Gergő tizennyolcadik, Schwemmer Martin huszadik, Guld Kinga pedig huszonkettedik lett.

– Végig a szemünk előtt lebegett, hogy jó eredményt elérve képviseljük iskolánkat – tolmácsolta valamennyiük célkitűzését Angyal Réka. – Hiszen az utóbbi időben hallani lehetett nem igazán kedvező véleményeket is a Garayról. De én szeretek ide járni, mert itt vannak a barátaim, ez az intézmény mindennapjaim megszokott, szeretett színtere, családom több generációja is ide kötődik, mint egykori garaysta.

Az OKTV első fordulójában három óra állt rendelkezésre egy feladatlap kitöltésére. Ezt az akadályt a többség különösebb gond nélkül vette. A következő menetben négy óra alatt négy esszét kellett megírni.

– Ez már embert próbáló volt – érzékeltette a terhelés növekedését Réka. – A hosszúnak tűnő négy óra ellenére nagyon be kellett osztanunk az időnket. Egy pillanatra sem hagyhattuk abba a feszült koncentrálást, mert összetett, elgondolkodtató, átfogó ismereteket igénylő feladatokat kaptunk.

A továbbjutókra huszonöt–harminc oldalas pályamunka megírása várt. Három megadott témakör közül egyet kiválasztva, a szakdolgozatokhoz hasonló követelményeknek megfelelően, alaposan kidolgozva. Bár talán ezzel volt a legtöbb munka, Réka számára ez számított kedvencnek, miután szabad kezet kaphatott. Így tehát nagy elszántsággal nekirugaszkodott a Nőoktatás a 19. században című tételnek.

– Testhezálló feladatban volt részem, elvégre nagy Jane Eyre regény- és kosztümös film rajongó vagyok és mindig is vonzott a 19. század romantikus hangulata – folytatta a garays diák. – Ráadásul két nagy szerelmemet, a történelmet és a német nyelvet összekapcsolhattam, miután összehasonlítottam a tizenkilencedik századi osztrák és magyar nőoktatást. Külön figyelmet szentelve mindkét országban a nyilvánosság porondjára elsőként kiálló, az előítéletekkel és a társadalmi hagyományokkal harcoló, önmegvalósítást szorgalmazó nőknek és nőegyleteknek. Végtelenül érdekesnek találom ezt a korszakot, ezért a rengeteg energiabefektetés ellenére a kutatómunka és az írás minden percét élveztem. Az internet segítségével forrásként használhattam magyar, illetve osztrák újságokat. Utóbbiak átolvasása komoly kihívást jelentett a gót betűk miatt. A szakirodalom fele német nyelvű könyvekből állt, így a nyelvtudásomat is fejleszteni tudtam. A kutatómunka legkellemesebb részeként a téli szünetben barátommal pár napra elmentünk Bécsbe. Nemcsak az Osztrák Nemzeti Könyvtárba jutottam el, de felkereshettem a pályamunkában említett helyszíneket is.

Az utazás még a járvány megjelenése előtt zajlott le. Az idővel egyre veszélyesebbé váló helyzet miatt az utolsó, szóbeli forduló elmaradt. Ezért – az OKTV történetében rendhagyó módon – az addig elért pontszámok alapján zajlott le az eredményhirdetés. Angyal Réka így lett második. Immár örök kérdés marad, hogy mi lett volna a végeredmény az utolsó fordulóval együtt... A garays diák azonban így is elégedett, a versenyen minden tőle telhetőt megtett.

– Nagyon hálás vagyok dr. Gesztesi Enikő tanárnőnek, amiért erejét megosztva, egyszerre négy embert felkészítve is mindig volt rá ideje, hogy segítsen és biztasson, avagy ha kellett, egy kicsit nyaggasson; Frey Dórinak, az örökös könyv beszerzőnek és lektornak a hasznos tanácsokért; az iskolának és a tanárainknak a támogatásért; a gimnázium mellett a Nyitott Világ Alapítványnak az alapos némettudásért; valamint Illésné Gesztesi Piroska pedagógusnak és a Dienes Valéria Általános Iskolának a biztos alapokért. Köszönöm a barátomnak, a családomnak és a barátaimnak is, amiért mindenben mellettem vannak, és azzal együtt szeretnek, hogy 17:40-kor az órára nézve egyből Mária Terézia uralkodásának kezdete jut eszembe.

Csodákat éltem meg a tanítványaimmal ez évben

A cím egyúttal dr. Gesztesi Enikő értékelése. Mindegyik fiatallal évek óta foglalkozik, történelem tantárgyat tanít nekik, illetve fakultáción is foglalkozik velük.

– Több versenyen elindultunk már, rendszerszerűen felépítettem, hogy eljussunk idáig – mondta. – Tökéletes csapatmunkát sikerült megvalósítani. A gyerekek összedolgoztak, segítették egymást és mindig, minden tanácsomat elfogadták. Hiányozni fognak jövőre az együtt töltött vidám, inspiráló órák. Mind a négyen – Kinga, Réka, Gergő és Martin – kiváló képességűek, példamutató teljesítményt nyújtottak. Nagyon örülök, hogy részese lehetek életüknek, úgy érzem, kincsként kaptam őket a sorstól. Angyal Réka teljesítménye pedig egyedülálló. Mindig, mindenből felkészült, maximálisan tiszteli a tanárait, alázatos a munkával kapcsolatosan. Mind a négyen a szívemhez nőttek, megígértem, hogy a végén ünneplünk, alig várom, hogy a várt carbonara spagettit megfőzhessem nekik.