Más alkotásából idézni csak indokolt terjedelemben szabad

– Mitől függ, hogy más videoklipjének vagy filmjének részlete megjeleníthető-e egy saját videóban?

– A művek és a felhasználási módok sokszínűsége miatt általános, minden esetre „érvényes” választ adni nem lehet, minden egyedi esetet külön kell vizsgálni. Vannak azonban bizonyos szempontok, melyeket általánosan is alkalmazhatunk – kezdte dr. Horváth Péter. – Alapvetően függ attól a felhasználás jogszerűsége, hogy a szerző a művét nyilvánosságra hozta-e. A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad tájékoztatást adni, vagy a művet bármilyen formában felhasználni. Létezik azonban a szabad felhasználás fogalma. E körben a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges, de csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon a törvény rendelkezéseinek megfelelően. A másolást, valamint az át- vagy feldolgozást (amely külön téma lehetne) meg kell különböztetni egy idegen mű kisebb vagy nagyobb részének a saját műbe való beillesztésétől. Ennek módja kisebb terjedelem esetén az idézés, nagyobb terjedelem esetén az átvétel vagy másfajta felhasználás, melynek jogszerűsége attól függ, hogy az idegen mű egy részének ilyen igénybevétele megfelel-e a szabad felhasználás feltételeinek. A szabad felhasználás körében a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Idézésen azt értjük, hogy egy szerző más szerző művéből rövid részt változtatás nélkül beépít saját művébe az abban foglaltak alátámasztása, megvilágítása céljából.

– Mik az idézés formai, tartalmi követelményei?

– Az idézés akkor tartozik a szabad felhasználás körébe, ha az átvevő mű önálló irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotásnak minősül. Az idézésnél a szerzőt és a művet pontosan (a szerző neve, a mű címe, a kiadó, illetve a kiadás, megjelenés helye, ideje) kell megjelölni és magát az idézett szöveget (más szerző művének egyéb módon megjelenített részét) a saját műtől megfelelően el kell különíteni. Az idézés csak az átvevő mű jellege és célja szerint indokolt terjedelemben esik a szabad felhasználás fogalma alá. A jelleg és a cél mindig egymás kölcsönhatásában vizsgálandó: arra kell figyelemmel lenni, hogy az idegen mű részletének beépítése egy új műbe mennyiben szükséges a szerző mondanivalójának kifejtéséhez, alátámasztásához. Amennyiben az idegen mű részletének terjedelme meghaladja ezt a mértéket, az a helyzet áll elő, hogy az idegen mű az új mű lényeges részét teszi ki, amiért már nem idézéssel, hanem átvétellel állunk szemben. Az idézés és a hivatkozás az azokat alkalmazó szerző művének részét alkotja és független az idézett vagy hivatkozott műre vonatkozó szerzői jogtól. A fentiek alapján nem esik az idézés fogalma alá egy másik mű részének oly mértékű átvétele, amely az új mű lényeges részét alkotja. Ez a helyzet akkor áll elő, ha az idegen mű felhasználása meghaladja az idézés indokolt terjedelmét, valamint a hivatkozás vagy utalás funkcióját, és úgy épül be a műbe, hogy felváltja vagy helyettesíti a szerző saját alkotótevékenységét. Az idézésre a mű alkotóját a törvény minden további feltétel nélkül feljogosítja, az átvételt azonban csak szűk korlátok közé szorítva sorolja be a szabad felhasználás esetei közé. A legfontosabb szabály, hogy az átvételhez a szerző hozzájárulása szükséges, enélkül az átvétel – akár változatlanul (a közzététel egyéb módjával), akár a lényeget nem érintő változtatásokkal (kisebb-nagyobb átszövegezéssel, audiovizuális tartalmak esetében effektek hozzáadásával például) – már plágiumnak minősül, amely egyaránt sérti a szerző személyhez fűződő és vagyoni jogait.

– A szerzői jog hogyan van összhangban a szólásszabadsággal?

– A szólásszabadság álláspontom szerint nem szerzői jogi kategória, így e körben nem bír jelentőséggel. A film­kritikus, ha már egy nyilvánosságra hozott műről ír kritikát, vagy készít videókritikát, akkor a fentiekben kifejtettek szerint vonatkozik rá a szabad felhasználás lehetősége, feltéve persze, hogy minden egyéb szabályt betart (például nem torzítja el az eredeti felvételt, nem vág össze részeket, hogy más értelmet nyerjenek). Ilyenkor a szerző egy más mű lényegét saját művében ismerteti álláspontja, kritikája kifejtésének céljából. Ebben az esetben az ismertetés valósághűségét és az ismertetett mű pontos megjelölését kell megkövetelni; ha ez elmarad, az érintett szerző személyhez fűződő jogai sérülnek.

– Vannak kizárólag szerkesztői felhasználásra kínált képek. Mi számít annak?

– A szerző által adott „szerkesztői felhasználás” terjedelme attól függ, amit a szerző (vagy a jogosult) a felhasználásra vonatkozóan meghatároz. A felhasználás pontos, engedélyezett terjedelmét a letölthető képeket üzemeltető weboldalon kell feltüntetni. Fontos, hogy a felhasználási engedélyt kiterjesztő módon értelmezni nem lehet.

Fotózható a lista

Rákeresünk egy témára, kidobja a találatlistát. Ezt lefényképezzük (a Print Screen gomb révén). Ez a kép felhasználható? Dr. Horváth Péter szerint a kérdés kettős megvilágítást igényel. Egyrészt az adatbázis üzemeltetőjének szempontjából, másrészt az adatbázisba a művét feltöltő szerző szempontjából.

Az adatbázissal kapcsolatosan a törvényi rendelkezés szerint nem szükséges az előállító hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen is – kimásolja, illetve újrahasznosítsa. Itt a hangsúly a „jelentéktelen” részen van, amely az ügyvéd álláspontja szerint egy Google-méretű adatbázis esetén egy pillanatkép, egyetlen keresés vonatkozásában érvényes.

Az adatbázisba a művét feltöltő szerző szempontjából pedig a már fentiekben leírt szabad felhasználás esete állhat fent, mivel az adatbázisba való feltöltéssel kétségkívül nyilvánosságra hozta a művét, vagy annak egy részét.