Három év haladékot kaptak a fúrt kutak

Pontos adat ugyan nincs, de Tolna megyében több tízezer fúrt kút lehet, hiszen a kilencvenes években nagy divat volt kutat fúratni. Erről oldották meg a kertek locsolását, az állatok itatását is, és van, ahol ellátja a háztartást is. Valószínűsíthető, hogy legalább minden harmadik vidéki háztartásban lehet ilyen.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vidékfejlesztési források biztonságos lehívása érdekében még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni. A most született döntés értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített, esetleg üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító létesítményt, de a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

Az agrárkamara elképzelése az volt, hogy egy egyszerű és költséghatékony eljárással fel lehessen térképezni, egyúttal legalizálni az illegális kutakat. Ezzel, bár vízgazdálkodási szempontból nem lenne teljes az adatbázis, lehetővé válna a stratégiai vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges ismeretlen vízkivételi pontok, valamint a potenciális szennyezőforrások megismerése. A gyakorlatban ez akkor valósulna meg sikeresen, ha az úgynevezett jegyzői, azaz a házi vízigényt kielégítő kutak legalizálása nem róna anyagi terhet sem az államra, sem az állampolgárokra, a mezőgazdasági vízhasználat esetében pedig ütemezett és mérsékelt költségviselést jelentene a termelők számára.

Borítókép: illusztráció