2020.07.13. 17:30
A holtág életben tartása nem kizárólag a tolnaiak szívügye
Őszre elkészülhet az a szakmai anyag, amelynek alapján megkezdődhet a pénzügyi források felkutatása a tolnai holtág „életben tartására”.
Fotó: Makovics Kornél
A tolnai holtág jövőjéről egyeztettek nemrégiben a város vezetői a vízügyi igazgatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park szakembereivel. A megbeszélésen jelen volt mások mellett Appelshoffer Ágnes polgármester, Berta Zoltán alpolgármester, Beke Zsolt, a KDT Vízügyi Igazgatóság Tolna Megyei Szakaszmérnökségének igazgatója és Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója is.
Appelshoffer Ágnes érdeklődésünkre közölte: régóta tudható, hogy problémák vannak a holtág vízkészletével. Az utóbbi években azonban ezek a gondok egyre súlyosabbak, a nyári hónapokban az aszály és a hosszan tartó kánikulai időszakok miatt gyakran fenyeget ökológiai katasztrófa. A helyzet emiatt viszonylag rövid távon kivitelezhető megoldást kíván. Az önkormányzat az elmúlt öt évben számos erőfeszítést tett az ügy érdekében, de a város szakmai és anyagi erőforrásai korántsem elegendőek a helyzet kezelésére. Ezért kezdeményezték a találkozót az érintett szakemberekkel.
A problémának két összetevője van: egyrészt nincs biztos, állandóan rendelkezésre álló vízpótlási lehetőség. Másrészt a meder erőteljes feliszapolódása miatt egyre kevesebb víz „fér el” a holtágban. Amelynek elsődleges feladata a belvíz befogadása és tárolása, a mezőgazdaság öntözési igényeinek biztosítása. Ugyanakkor szintén nagyon fontos a sport- és rekreációs célú (kajak, horgászat, kirándulás) hasznosítás.
A mostani megbeszélésen számba vették a holtág rehabilitációjához szükséges támogatási lehetőségeket is. Jelenleg nincs olyan közvetlenül elérhető pályázat, amelyen az önkormányzat támogatást tudna szerezni erre a célra. Egyéb központi források igénybevétele azonban nem kizárt. Ehhez viszont el kell készíteni egy olyan szakmai anyagot, amely a probléma felvázolása mellett a megoldási lehetőségeket és azok forrásigényét is megjelöli. Egy ilyen tanulmány birtokában lehet majd elkezdeni a lobbizást a cél megvalósítása érdekében.
A megbeszélés résztvevői megegyeztek abban, hogy a vízügyi igazgatóság szeptemberre elkészíti a szakmai anyagot, amely a DDNP kiegészítéseivel jó alap lehet a források felkutatására, a holtág-rehabilitáció felgyorsítása érdekében.
Appelshoffer Ágnes nagyon hasznosnak ítélte a megbeszélést. Ugyanis mind a vízügy, mind a nemzeti park vezetői részéről kifejezetten pozitív hozzáállást tapasztalt.
– Örömmel tapasztaltam, hogy a holtág ügye nem csak nekünk, tolnaiaknak fontos – fogalmazott a polgármester.
Vízpótlás
Jelenleg a Sióról déli irányból, illetve a Bartal-csatornán keresztül a faddi holtágból lehet vizet pótolni a tolnai ágba. Ám egyik megoldás sem biztos, mivel a Sió, illetve a faddi ág megfelelően magas vízszintje szükséges hozzá. Ráadásul a Bartal-csatorna is erősen feliszapolódott. Megoldás lehetne az élő Duna melletti, régóta használaton kívüli doromlási szivattyútelep újraindítása, amelynek révén lényegében bármikor lehetne vizet pótolni a tolnai ágba. A mostani megbeszélésen fel is merült annak lehetősége, hogy a vízügyi igazgatóság esetleg átvehetné a tolnai önkormányzattól a szivattyútelepet és annak üzemeltetését. A meder iszapszintjének csökkentésére léteznek biológiai és mechanikus módszerek. Ám mindkettő nagyon drága, minimum százmilliós nagyságrend. Kotrás esetén pedig a kitermelt iszap elhelyezése is rendkívül nehéz feladat.
Borítóképünkön Appelshoffer Ágnes polgármester