Újabb három évre haladékot kaptak az engedélyezésre

Pontos adat ugyan nincs, de Tolna megyében több tízezer fúrt kút lehet, hiszen a kilencvenes években nagy divat volt kutat fúratni. Erről oldották meg a kertek locsolását, az állatok itatását, és van, ahol ellátja a háztartást is. Valószínűsíthető, hogy legalább minden harmadik vidéki háztartásban lehet ilyen.

Nem véletlen tehát, hogy olvasóink nagy érdeklődéssel fogadják a fúrt kutak fennmaradásáról, engedélyeztetéséről szóló rendeleteket. Egymást követően több információ is megjelent a témával kapcsolatban.

Egy évvel ezelőtt még arról írtunk, hogy 2020 végéig hosszabbították meg az engedély nélkül üzemelő kutak bírságmentes használatát. Ez az időpont azonban mára elavult.

Ugyanis május közepén a vészhelyzet alatt 2023 végéig meghosszabbították az engedélyezésére vonatkozó határidőt, amely idén járt volna le. Az Országgyűlés elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosítási indítványt.

A legfrissebb hír tehát az, hogy 2023 végére módosult az a határidő, ameddig fennmaradási engedélyt kell kérni az engedély nélkül létesített fúrt és ásott kutakra.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vidékfejlesztési források biztonságos lehívása érdekében még 2016-ban kezdeményezte azt a törvénymódosítást, miszerint az illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni.

A májusban született döntés értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki engedély nélkül vagy engedélytől eltérően alakított ki, esetleg üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító kutat, de a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.

Könnyítés a kutak fenntartásához

Az agrárkamara elképzelése az volt, hogy egy egyszerű és költséghatékony eljárással fel lehessen térképezni, egyúttal legalizálni az illegális kutakat. Ezzel, bár vízgazdálkodási szempontból nem lenne teljes az adatbázis, lehetővé válna a stratégiai vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges ismeretlen vízkivételi pontok, valamint a potenciális szennyezőforrások megismerése. A gyakorlatban ez akkor valósulna meg sikeresen, ha az úgynevezett jegyzői, azaz a házi vízigényt kielégítő kutak legalizálása nem róna anyagi terhet sem az államra, sem az állampolgárokra, a mezőgazdasági vízhasználat esetében pedig ütemezett és mérsékelt költségviselést jelentene a termelők számára.

A megkérdezett szakemberek szerint a lakossági kutak esetében az engedélyek eltörlésével sok utánajárást, időt és akár több tízezer forintot is megtakaríthat majd a lakosság. Bár az nem kizárt, hogy a nyilvántartás miatt valamiféle utólagos adatszolgáltatás lesz az engedély nélkül készült, régi lakossági kutak esetében is.