Kismányoki emlékhely: sírkövek és keresztek üzennek a mának

Simon Lászlóné már régóta kedvetlenül, szomorúan nyugtázta, hogy őseik hagyatéka gyakorlatilag az enyészet martalékává válik a temetőben. Ugyanis egyre több lett a gazdátlan és gondozatlan, múlt századi sírkő. Némelyik felborítva, jó néhány pedig eltörve, teljesen a földbe süppedve adta meg magát a természet romboló erejének.

– Egy idő után megerősödött bennem az elhatározás: tennünk kell valamit – mondta el lapunknak a helyi német önkormányzat elnöke. – A képviselő testülettel együtt úgy határoztunk, hogy ezeket a régi német síremlékeket egy helyre gyűjtjük és ott emlékparkot alakítunk ki.

Így is történt. A munka júniusban kezdődött. Első körben összeszedték az esőverte, moha lepte, elmosódott feliratú műtárgyakat – némelyiket úgy kellett kibányászni az iszapból – és elhelyezték azokat a temető kerítése mellé. A szeptemberben folytatott és nemrég befejezett munka eredményeként huszonegy sírkő és tizennégy kereszt alkotja a megyei léptékben is különlegességnek számító emlékhelyet.

A históriai hangulattal bíró béke szeglet átadása a múlt szombaton zajlott le, a hagyományos ökumenikus áhítat után. A közönséget Simon Lászlóné köszöntötte, majd beszédében érzékletes képet adott arról az összefogásról, mely az emlékhely létrejöttéhez vezetett: „megadva ezzel a tiszteletet az ősöknek és a lehetőséget a még élő hozzátartozóknak, hogy kegyeletüket méltó körülmények között róhassák le.” Mint azt mondandójában hangsúlyozta, a terv kivitelezése számos segítőre talált, általuk és velük együtt sikerült megmenteni a múlt ezen piciny darabkáját.

A német önkormányzat elnökének felkérésére az emlékhelyet Aradi András evangélikus esperes és Bagi Sándor katolikus plébános áldotta meg.