Már nem kerülhet kezébe az életét bemutató kötet

Benkő László nemcsak az Omega együttessel járt számos alkalommal Tolna megyében: például képzőművészeti kiállításokat is megnyitott. Ezt tette 1990. április 30-án Bonyhádon, vagy éppen 1991. december 4-én Dombóváron.

Minden bizonnyal annak köszönhetően, amit egyik Tolna megyei ismerőse, Kindl Gábor televíziós szakember így fogalmazott meg: – Bár jelentős és megérdemelt sikereket ért el hazai és nemzetközi zenei téren egyaránt, mentes maradt mindenféle sztárallűrtől. Szerethető, nyitott személyiség volt, úgymond a mi fajtánk, aki bárkivel szívesen elbeszélgetett. Abban a szerencsében részesültem, hogy sokszor találkozhattam vele Tolna megyében, Szekszárdon is, műsorvezetője is lehettem, és környezetemmel együtt minden alkalommal nyugtázhattam: Benkő László mélyen emberi magatartást képviselt.

Eszterbauer János több évtizedes baráti viszonyt ápolt és ápol az Omegával – fel is lépett basszusgitárral a kezében a csapat három koncertjén –, így egészen közelről ismerhette Benkő Lászlót.

– A sors keserű iróniája, hogy már nem kerülhet a kezébe az a róla szóló, életrajzi kötet, ami éppen most hagyja el a Szekszárdi Nyomdát – mondta az ismert szekszárdi borász, aki ugyancsak megerősítette: az elhunyt billentyűs számára teljességgel ismeretlen volt a sztárallűrség.

– Abszolút jó kedélyű, aranyos, kedves, türelmes ember volt, aki soha nem mondott nemet egy közös fotóra. Szellemes beszélgetőpartnerként ontotta a jobbnál jobb történeteket. Emlékszem, amikor az Omega siófoki koncertjén remegő térdekkel felmentem a színpadra, tekintetem találkozott Laci tekintetével. Nem a hangszerére, a billentyűkre figyelt, hanem bátorítóan rám mosolygott. Ez akkor és ott rengeteget jelentett nekem.

Tudtuk, hogy súlyos beteg, az utóbbi hónapokban hol jobban volt, hol kevésbé jól, sajnos bekövetkezett, ami a legrosszabb. Jóllehet az utóbbi időben zenei szerepét más vette át az együttesben, személyisége elválaszthatatlan marad az Omegától.

Benkő László 1943. június 12-én született Szombathelyen. 1962-ben alapítója volt az Omegának. Teljesítményét Kossuth-díjjal és Liszt Ferenc-díjjal is elismerték, jószolgálati munkájáért pedig Lions-díjjal tüntették ki. Tanított Szombathelyen, a főiskola színházművészeti szakán.

A Tolna Megyei Népújságnak 1987. október 13-án azt nyilatkozta, hogy az együttes – addigi – legsikeresebb éve 1976 volt. – Ekkor jelent meg Nyugat-Európában a Timerobber. Ez volt az Omega első aranylemeze a nyugati országokban. Ekkor már ott is sztároknak számítottunk. Egyenrangúként léptünk fel a Gillan Band, a Supertramp, a Scorpions és a Whitesnake együttesekkel. Eközben itthon megjelent az Időrabló című lemezünk, amelyből 250 ezer darab fogyott el.

Borítóképünk: Tavaly ősszel jártak az Omega-tagok Szekszárdon: Debreczeni Ferenc (jobbról), Eszterbauer János, a vendéglátó, Kóbor János és Benkő László (kalapban)