Palásti Lajos Erik évek óta ingázik Kína és Tolna megye között

Utazásunk első napján, Xining városában egy olyan közösség életébe nyerhettünk betekintést, amelyben békében megférnek egymás mellett a buddhizmus és az iszlám hívei – kezdte élménybeszámolóját. – Majd Kína legnagyobb tavához, a Qinghai-tóhoz látogattunk, amely a távolba vesző hegyek színéről kapta a nevét. Kimerítő túránkat egy helyi specialitással, jakpörkölttel zártuk.

A csapat ezután a tengerszint felett 3100 méter magasságban található Chaka-sóstót kereste fel. Az állóvíz felszínén tükröződő kék égbolt, a környező hegycsúcsok, valamint a víz felszínén és közelében kicsapódott hófehér sóképződmények földöntúli látványt nyújtottak.

– Zhangye városában kiváltképp érdekes élményben volt részem – folytatta Palásti Lajos Erik. – A távolban magasló, hófödte hegycsúcsok a Qilian-hegységhez tartoznak, amely a hunok nyelvén égit, mennyeit jelent. Itt éltek ugyanis a hunok, akiket sokan az őseinknek tartanak. Erre ugyan nincs egyértelmű bizonyíték, ám a magyarok ősei akár kapcsolatban is állhattak a hunokkal, így megfordulhattak errefelé is. A magas hegyektől eltekintve a vidék az otthonomra emlékeztetett. Az utak mentén borostyánszínbe boruló nyárfák sorakoztak, a Lópatkó névre keresztelt buddhista kolostoregyüttest és az ahhoz tartozó szentélyeket pedig a szekszárdi tájra jellemző löszfalakba vájt barlangokban alakították ki.

A Szivárvány-hegyek, a Ming-kori Nagy Fal legnyugatibb szakaszát magáénak tudó Jiayuguan után a merész négyes a Kumtag-sivatag keleti részén található, Éneklő Homokdűnéket hódította meg.

– Kalandvágyunknak engedve tábort vertünk a dűnék között, jóllehet a szélsőséges hőmérséklet ingadozás miatt sokan óvtak ettől bennünket – mondta a faddi fiatal. – Estére valóban jelentősen lehűlt a levegő. Ám a Gansuból és Xinjiangból származó, kiváló borokkal, sült báránnyal és a jó kedvünkkel sikerült átvészelnünk az éjszakát.

Ókori látomás

Az utazás hetedik és egyben utolsó napján a Dunhuangban található Mogao-barlangokhoz érkezett a csapat. Az írásos emlékek alapján itt Kr. u. 366-ban egy buddhista szerzetesnek látomása volt: ezer Buddha fürdött arany fényben. Ennek hatására vájta ki az első barlangot vallási szertartások elvégzéséhez. Elteltek századok, és sokan követték példáját. Ennek köszönhetően az egykori látomásból mára négyszázkilencvenkét templomból álló zarándokhely született. A száraz sivatagi éghajlatnak köszönhetően a freskók és szobrok egy része a mai napig eredeti színeiben pompázik.

Borítóképen: Egy kis kikapcsolódás a Chaka-sóstó beltéri látogatóközpontjában. Palásti Lajos Erik, Anna Firinidou és Sotirios Stasinopoulos