A csillag alatti gömbdíszben rejlett az utókornak írt üzenet

Földre került egy csillag, ha nem is az égből, de a nagyszékelyi református nagytemplom tornyáról. Ugyanis – remélhetőleg már nem sokáig – tart a kétszázhúsz éves épület-együttes felújítása. Ez a jelentős és átfogó munka tette szükségessé a csúcsdísz ideiglenes eltávolítását.

Ami nem is bizonyult olyan egyszerűnek. Erről tanúskodik Hargita Péter Árpádné, a felújítás projektfelelősének ismertetője.

– Ócsai Mihály ácsmester reggel arról értesített, hogy ha szeretnénk lefotózni, videózni nagytemplomunk csillagának levételét, akkor minél hamarabb legyünk a helyszínen – kezdte Hargita Péter Árpádné. – Több segítő is felment a negyven méter magas állványzat tetejére a három méteres csúcsdíszig. Az első próbaemelés után kiderült, hogy meg kell magasítani az állványzatot. Egy óra múlva kezdődhetett a következő kísérlet, ekkor már Király Ervin bádogosmester is megérkezett. A csillagot az alatta lévő almával és tartónyakkal együtt azonban több mint két méter magasra kellett volna emelni. A műveletet még a magasított állványzatról sem lehetett végrehajtani. Nem volt mit tenni, le kellett vágni az alma alatti kúpos réznyakat. A leemelés így, a harmadik kísérletre már sikerült. A körülbelül negyven kilogramm súlyú, míves kidolgozású csillagot a munkások kötéllel engedték le a csörlőig, majd utóbbi segítségével tovább, a torony aljáig. Király Ervin elmagyarázta, hogy milyen komoly munkával kalapálta ki kézzel az egykori mester a gömbdísz felső és alsó részét. A szabaddá vált császárfa alma alatti részén észrevettünk egy hosszúkás hengert, amit rézdrót tartott a helyén.

Egy úgynevezett időkapszulát rejtett a csúcsdísz. Észlelése természetesen örömet és lelkesültséget okozott, de váratlan meglepetést nem. Ugyanis a kilencvenegy éves Máté Lászlóné Julianna, azaz Juci néni korábbi közlése alapján ismeretes volt, hogy kell lennie egy üzenetnek a gömb belsejében. Juci néni – akkor még Juci – 1934-ben ötévesen nézte végig a templom köré gyűlt többi nagyszékelyivel együtt, hogy miként húzzák fel csigákkal a csúcsdíszt. Akkor zárult le egy nagyjavítás, hogy miért, arról még lesz szó. A gömbbe rejtett iratokról a felnőttektől hallott.

– A hengerben összetekert papírlapokon lapult az ősök üzenete – folytatta Hargita Péter Árpádné. – Az egyik, kétoldalas papírlapon fekete tintával, kézzel írott, magyar nyelvű szöveget találtunk. A másik, ugyancsak kétoldalas papíron írógéppel felvitt, lila betűs, német nyelvű szöveg volt. Mindkettőn szerepelt a dátum: 1934. július 1. A magyar nyelvű szöveg esetében Juci néni Karner Tóbiás tanító úr kézírását vélte felismerni. A pedagógus Burgenlandból, a Magyarországtól Ausztriához csatolt területről jött Nagyszékelybe, és abban az időben a Nagyszékelyi Református Elemi Népiskola igazgatója volt. A német nyelvű szöveget egy pecsét zárta, Nagy-Székelyi Ref. Német Ajku Egyház felirattal. Itt látható az akkori lelkész, Berkes József – Josef Berkes, Seelsorger – aláírása is.

Hargita Péter Árpádné hangosan felolvasta a magyar nyelvű szöveget a körülötte álló helybelieknek. Megható volt visszamenni az időben. A hazaszeretetről, hitről tanúskodó levél Trianon után tizennégy évvel íródott. A kicsengő fájdalom mellett reménység áradt belőle. Íme, a korabeli, változatlan formában mellékelt textus:

A nagyszékelyi református németajku egyház tornyán levő csillagnak villámcsapás által történt megrongálása folytán való helyreállitása után s a templom tornyára ujbóli elhelyezése 1934 évi július hó 1-én bensőséges és áhitatos egyházi ünnepség keretében történt, melyből a község minden lakosa kivette részét.

A késői utókor számára, utódaink okulására, vallásos hitüknek, hazafias érzésüknek erösitésére szolgáljanak a következő adatok:

Az 1914–1918 évi világháboruban dicső honvédeink hiába ontották Százezrével vérüket, ma a békekötés után 15-ik éve még

csunyább háboru folyik. A bennünket körülvevő ellenségeink üldözik az általuk megszállt területen testvéreinket, elveszik

anyanyelvüket, hitüket, megtiltják, hogy édesanyjuktól tanult nyelven beszélhessenek egymásközt.

Jönni fog még a leszámolás. Ha mi nem is leszünk már életben, ott lesz lelkünk Veletek Kedves utódaink a csatamezőn, mert mi a világháboru véres csatáiban is szembe néztünk ezer halállal.

Ma minden hazafi lelkét füti erös hite, bizakodó reménye, hogy lesz még boldog nagy Magyarország, mert: Hiszünk egy Istenben/ Hiszünk egy Hazában/ Hiszünk Magyarország/ Feltámadásában. Ámen.

A toronyba vágó villám az orgonát is tönkretette

A lap másik oldalán a községre vonatkozó, nyolcvanhat évvel ezelőtti adatok szerepelnek. Így például megtudhatjuk, hogy 1934. július elsején Nagyszékelynek 1997 lakója volt. Közülük magyar anyanyelvűnek 50, német anyanyelvűnek 1947 személy vallotta magát. Református vallású 1954, evangélikus 26, görög katolikus 1, görög keleti ugyancsak egy személy volt. A főjegyzői tisztséget vitéz Márky Henrik töltötte be. A Nagyszékelyi Német Református Egyházközséget részletes állapotjelentés mutatja be, ebből kitetszik, hogy a bölcsőtől a sírig szinte mindenkit meghatározott a vallásos lét. A precíz szerző azt is közli, hogy a templomtoronyba 1932 nyarán a belecsapott a villám (Himmelblitz) és letörte a csillagot, tönkretette a torony rézfedését, áthatolt az orgonán és a templom két legalsó ablakánál tört ki a szabadba. A javítás a modern, újonnan felállított villámhárítóval együtt 530 pengőbe került.