Kié lesz a vagyon akkor, ha meghal az örökös?

Az idő előrehaladtával természetesen merül fel a házastársakban, hogy mi lesz a másikkal, ha az egyikük meghal. Ha a gyerekek már felnőttek, és nem szorulnak támogatásra, sokan kizárólagos örökösüknek a házastársukat nevezik meg a végrendeletükben, ezzel gondoskodva az anyagi biztonságáról. Jogosan kérdezheti azonban valaki, hogy mi lesz a hagyatékának a sorsa, ha a házastársa is meghal. A törvény alapvetően nem teszi lehetővé, hogy befolyásoljuk, az örökösünk után ki örökölje a hagyatékunkat. A Polgári Törvénykönyv azonban két esetben kivételt tesz, amelyet utóöröklésnek nevez.

Az egyik ilyen kivétel a házastársra hagyott örökségre vonatkozik. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy valaki nem szeretné, ha a vagyona a házastársa halála után annak előző házasságából származó gyerekeihez vagy más rokonaihoz kerülne. Ilyen esetben a végrendelkező házastárs dönthet úgy, hogy végrendeletében a túlélő házastársára hagyja a vagyonát, de utóörökösként megjelöl valakit, például a közös gyermeküket, vagy annak híján az unokahúgát, esetleg egy barátját. Így a túlélő házastársa örökli a vagyonát, de annak halála után automatikusan az utóörökösre száll a hagyatéka.

A másik eset, amikor az örökhagyó érvényesen megnevezhet utóörököst a végrendeletében, ha a leszármazója, akire a vagyont hagyja, az életkoránál fogva vagy egyéb okból életében érvényes végrendeletet semmilyen végrendeleti alakban, azaz közvégrendeletként sem tehet. Például, ha valaki egy cselekvőképtelen kiskorú leszármazóját nevezi meg örökösének, de egy súlyos betegségből adódóan várható, hogy a gyermek nem éri meg a tizennegyedik életévét sem, vagy betegségénél fogva nem is lesz soha cselekvőképes. Ilyenkor az örökhagyó eldöntheti, hogy az elsősorban megnevezett leszármazó örököse halála után kire szálljon a hagyaték. Ha a gyermek időközben mégis megszerzi a végrendelkezési képességét, és végrendelkezhet, maga dönthet az örökölt vagyon sorsáról.

Mindkét esetben egyszerre több utóörököst is megnevezhetünk végrendeletünkben, melyben meghatározhatjuk, hogy milyen arányban osztjuk meg az utóörökléssel egyszer hozzájuk kerülő vagyont. Amennyiben nincs meghatározva a részesedési arány, úgy a felek egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Viszont azt érdemes tudni, hogy nem készíthetünk egy „öröklési láncot”, amivel több generáción át, örökösről örökösre meghatározzuk, kihez kerül a hagyatékunk, tehát az utóörökséget megszerző utóörökös halála esetére további utóörökös nevezését nem engedi a törvény.

A végrendeletnek szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen, és ne legyen a bíróságon megtámadható. Elkészítéséhez ezért érdemes ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérni. A közjegyzőnél készített vagy nála letétbe helyezett végrendelet előnye, hogy annak ténye automatikusan bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így mindenképpen előkerül majd a hagyatéki eljárásban.

(Forrás: Dr. Gyimóthy Eszter, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara ügyvezetője)