Haladékot kapott az avarégetés, de ez csak átmeneti megoldás

Települése válogatja, hol milyen helyi rendeletet fogadott el korábban a testület. Van ahol teljes a tiltás, van ahol a hét bizonyos napján megengedik a kerti hulladékok égetését. Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talaj­erő utánpótlásra, állítják a szakemberek.

Bátán például a helyi rendelet szerint szerdán és szombaton délelőtt 10 és 12 óra között szabad avart égetni, de ezt a rendeletet törölték a helyi képviselők, miután az országos rendelet – a januártól való tiltásról – megjelent, mondta Huszárné Lukács Rozália polgármester. A veszélyhelyzet miatt a kormányrendeletet egyelőre felfüggesztették, így például Bátán jelenleg nincs hatályos rendelkezés ebben a témában. Igaz, ezen a településen sok a gazdálkodó, ők azt pontosan tudják, hogy a talajnak nem tesz jót a zöldhulladék égetése, így eddig sem volt az égetés jellemző, tette hozzá a polgármester.

Több önkormányzattól is azt a visszajelzést kaptuk a megyében, hogy még a múlt év végén megszüntették a saját hatáskörükben hozott, az avarégetéssel kapcsolatos rendeletet, készülve az új helyzetre.

Az avar és zöldhulladék égetésének év elejére kitűzött teljes tilalmára vonatkozó szabályozást egy kormányrendelet nyomán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet végéig nem kell alkalmazni. Addig továbbra is az önkormányzatok rendeletei az irányadóak, már ahol azt nem vonták vissza. Ez a várhatóan néhány hónapos haladék mind az önkormányzatoknak, mind a lakosságnak időt adhat az alternatív megoldások megismerésére.

Csapó Bence, dombóvári gazdálkodó elmondta, egy traktort vásárolt támogatással pár éve, melynek az volt az egyik feltétele, hogy kellett építenie egy komposztálót. Ezt meg is tette és ha már úgyis ott van az építmény, folyamatosan használják. A kiskerti, ház körüli zöldhulladékot, faleveleket mind ide hordják, néha földet is szórnak rá. Az itt összegyűlt, leülepedett komposzt kiváló talajtápláló. A gazdálkodó utánaolvasott és ma már tudatosan él ezzel a lehetőséggel: a komposzt fokozza a talaj biológiai aktivitását, fokozódik a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és kártevőkkel szemben és többek között javul a talajok víz-, hő- és levegőgazdálkodása.

Az Agroinform.hu készített egy felmérést, mely azt mutatja, hogy a válaszadók 46 százaléka egyelőre nem ismer jó alternatívát az égetéssel szemben. A felmérésben résztvevők 79 százaléka 20 ezer fő alatti településen él, így többségüket közvetlenül is érinti a küszöbön álló korlátozás.

Ennek ellenére mindössze 22 százalékuk van tisztában azzal, hogy a járványhelyzet végéig továbbra is a korábbi önkormányzati rendeletek szabályozzák a kerti hulladék égetésének módját, 43 százalék a január elsejei időpontra, míg további 6 százalék más konkrét időpontra emlékezett, 29 százalék pedig eleve azt válaszolta, hogy nem ismeri a dátumot.

A felmérésre reagálók többsége – 62 százaléka – eddig évente 1-2 égetéssel letudta a kerti hulladék megsemmisítését, ennél gyakrabban csak 23 százaléknyian nyúltak a gyufához. A legtöbben, 49 százalékuk, a kiskertben felhalmozódó növényi hulladéktól szabadulnak meg ily módon, jelentős számban említették külön a levágott szőlővesszőt (44 százalék). Azzal az indoklással, hogy a növényi hulladékok elégetésének küszöbön álló tiltása a levegőminőség védelmét szolgálja, a válaszadóknak csak 31 százaléka ért egyet teljes mértékben. A többi 69 százalék úgy tartja, hogy a jól megválasztott időpontban végrehajtott égetés a környékükön eddig sem volt zavaró.

Az égetéssel szemben számos alternatív megoldás áll rendelkezésre. A növényi hulladékok szervezett elszállításában 22 százalék lát megoldást, 20 százalék a komposztálást tartja megfelelő eszköznek az égetés kiváltására. A felaprózás utáni szétterítés is segíthet a problémán, ebben 12 százaléknyian bíznak. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor egyelőre nem lát megfelelő alternatívát, amivel az égetést hatékonyan kiváltaná.

Ki kell dolgozni megoldásokat a településeken

A tavaszi kerti és ültetvényes munkák kezdetéig, illetve a járványügyi veszélyhelyzet végéig – vagyis a tiltás tényleges életbe lépéséig – rendelkezésre álló időt célszerű lenne kihasználni annak érdekében, hogy az avarégetés lehetőségének teljes megszüntetése problémamentesen történjen meg – mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Számos településen kell ebben az időszakban kidolgozni megoldásokat a közösségi elszállításra és feldolgozásra, miközben a lakosság megfelelő informálása és az alternatív megoldások népszerűsítése a cél. Kérdés, hogy ebben mennyi részt vállalnak az önkormányzatok.

A rögzült szokásokon kívül a szigorú szankcionálás hiánya oda vezethet, hogy az alkonyatkor ég felé törő füstoszlopok még sokáig a vidék részei maradnak. A levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint azonban ha az illegális avar­égetés bizonyítást nyer, a szabálysértők maximum százezer forintos bírsággal büntethetők.