Mutatóba maradhat csak néhány vaddisznó

Magyarországon az afrikai sertéspestis jelenleg kizárólag a vadon élő állatokat érinti, elsősorban az ország keleti részén, valamint Komárom-Esztergom és Pest megyében. Házisertésben ez idáig nem állapították meg a betegséget, és alapvető cél, hogy ez így is maradjon.

Az Európai Unió már korábban előírta a tagállamoknak, hogy az afrikai sertéspestissel kapcsolatosan készítsenek külön akciótervet a vadgazdálkodásokra. Ezzel összhangban nemrégiben hazánkban is elkészült az ötéves időszakra vonatkozó Nemzeti Akcióterv, amelynek végrehajtása elsősorban a vadászatban érintett szereplőkre ró feladatokat.

A 3400 hektáros vadászterülettel rendelkező Alsónánai Nimród Vadásztársaság elnöke, dr. Berta Attila elmondta, március közepéig készítik el a vadásztársaságukra vonatkozó akciótervet, melyben a területi fővadász is segítséget nyújt. Elvileg 2025-re az alsónánai vadásztársaság területén összesen 15 vaddisznó maradhatna, ez elméletben azt jelenti, hogy fél vaddisznó jutna egy négyzetkilométerre.

Hogy jelenleg mennyi vaddisznó él a területükön, azt azért nehéz megbecsülni, mert itt inkább átvonuló vadak élnek, hiszen kevés az összefüggő erdő, és ezer hektárnyi szőlőültetvény is van, ami szintén nem a vaddisznók lakóterülete. Eddig 25 kilőtt vaddisznóból adtak le mintát a vadászok, de egyikben sem találtak sertéspestisre utaló jelet. Dr. Berta Attila szerint évről évre csökken a vaddisznók száma a területükön, így az adott évre vonatkozó kilövési kvótát is nehéz volt teljesíteni. Az elmúlt évben 150-et kellett volna kilőniük, de csak 80-at sikerült. Nem azért, mert nem voltak elég aktívak, hanem mert egyre kevesebb a koca és szaporulatai.

A vaddisznóállomány gyérítése természetesen a sertéspestis megjelenése óta folyamatosan zajlik hazánkban, már 2018-ban elrendelték a mentesítési tervben. A 2025-ig tartó ciklusban ugyanakkor mindenkinek a saját vadászterületére kell majd adoptálnia a legjobb gyakorlatokat, és le kell tennie azt a tervet, amely alapján végrehajtja a kívánt gyérítést – hívta föl a figyelmet Bognár Lajos országos főállatorvos. A házisertés-tenyésztőkre is hárulnak plusz feladatok, köztük az, hogy biztosítaniuk kell a telepek zártságát, megakadályozva, hogy a vírus bekerüljön.

A természetben a vírus körforgása akkor szakadhat meg, ha az állománysűrűség egyed per négyzetkilométer alatt lesz. Ez az arány Magyarországon 0,1-től 5-ig terjed, de az ország több mint fele részén az unió által meghatározott 0,5 vaddisznó négyzetkilométerenkénti érték alatt marad.

Erre a betegségre nincs gyógyszer

Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy fertőző képességű, vírus okozta súlyos betegség, amely iránt Európában a házisertés és az európai vaddisznó fogékony. A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony, és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. Az ASP vírus az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet, ugyanis a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi sertését le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon ártalmatlanítani kell.

Borítókép: A vadásztársaságoknak tervet kell készíteni