A tolnai selyemgyár és Bezerédj emlékét ápolja az alapítvány

Ha léteznek kifejezetten tolnai dolgok, akkor a tolnai selyemgyár a „legtolnaibb” kategóriába tartozik. A fonodát eredetileg Szekszárdon építették volna meg, de ott, a célra kiszemelt Csörge-tóban nem állt rendelkezésre a technológiához szükséges, megfelelően lágy víz. Ami a tolnai holtágban megvolt. Így Bezerédj Pál, a magyar selyemipar 19–20. századi felvirágoztatója Tolnán építtette meg a selyemgyárat. Ahol 1900-tól 1972-ig folyt selyemfeldolgozás, de – más profillal – máig számottevő textilipari termelés zajlik.

A történelmi előzmények ismeretében különösen érdekes, szinte pikáns, hogy a Selyemgyár Alapítvány ötletgazdája, létrehozója egy szekszárdi hölgy. Halasi Ivett, a civil szervezet kurátora a járvány karanténidőszaka alatt ásta bele magát Bezerédj Pál munkásságának és a tolnai selyemgyár történetének tanulmányozásába.

– Tavaly tavasszal, a Covid miatti zárás idején, három iskolás gyerekem mellett, szerettem volna valami olyannal foglalkozni, ami kikapcsol. Bezerédjre annak kapcsán találtam rá, hogy kíváncsi lettem, kiről nevezték el Szekszárd egyik legszebb utcáját – magyarázta.

Bezerédj Pál személyiségét azért tartja igazán figyelemreméltónak, mert ez a kiváló férfiú önzetlen hozzáállással, megalapozott tudással és mérhetetlen szorgalommal tudott egy halódó ügyből európai nívódíjas, kiválóan működtetett ipari birodalmat létrehozni. Halasi Ivett felvette a kapcsolatot Steinbach Ferenccel, a tolnai selyemfonoda utolsó vezetőjével is, aki Bezerédj Pál életének és munkásságának amatőr kutatójaként valószínűleg a legtöbbet tudja a témáról.

Ivett eredetileg családregényt szeretett volna írni a Bezerédj famíliáról. Később azonban úgy döntött – részben, mert komoly tapasztalata van civil szervezetek menedzselésében –, hogy hasznosabb lenne egy olyan szervezetet létrehozni, ami intézményesen tud foglalkozni a selyemgyár és Bezerédj Pál emlékének ápolásával. Az alapítványt két barátnőjével hozta létre. Az alapító okiratban megfogalmazott feladatok szerint tervezik Bezerédj Pál hagyatékának további kutatását és gondozását, munkásságának népszerűsítését, rendezvények szervezése, saját művészeti pályázatok kiírása, a média, illetve hazai és külföldi szakmai kapcsolatok kialakítása révén.

Az alapítvány támogatói forrásra pályázni csak két év eltelte után tud, így a működés első éveiben elsősorban kisebb költségvetésű terveket tudnak megvalósítani. Ilyen lehet egy fényképsorozat készítése a meglevő hagyatékról vagy egy ismeretterjesztő előadás, esetleg kisebb vándorkiállítási anyag összeállítása. A távolabbi terveik között szerepel tematikus, a selyemmel összefüggő rendezvénysorozat szervezése, de akár a „Bezerédj-bál” életre hívása is. Az egyik legambiciózusabb elképzelésük pedig egy önálló bemutatóterem létrehozása. Partnereket, szakmai és anyagi támogatókat most is keresnek – és már találtak is. Varga Csilla grafikusművész tervezi az alapítvány arculatát, tanácsadóként sikerült megnyerni Kárpáti Katalint, a Janus Pannonius Múzeum kulturális osztályvezetőjét. Bíznak benne, hogy a selyemgyár jogutódjával, a Tolnatext Bt.-vel ugyancsak sikerül partneri viszonyt kialakítani.