Segítsen életeket menteni! Várják a jelentkezőket Szekszárdon

Ez az eljárás a konvaleszcens plazmaferezis, amely új lehetőséget teremtett a gyógyításban, és ami egyben néhány hét óta új feladatot is jelent Szekszárdon a vér­adó állomáson. Maga a szó a latin convalescendi, magyarul lábadozásból, e szóösszetételben a fertőzés utáni felgyógyult állapotot jelölő, és a görög eredetű apheresis (elvonás) nevű orvosi technológiából származik. Az eljárás lényege, hogy egy speciális berendezés segítségével a donor véréből elválasztják az egyik alkotóelemet – a plazmát –, a többi összetevőt pedig visszavezetik a vérkeringésbe.

Dr. Pászthy Verától a vérellátó vezető főorvosától azt is megtudtuk, hogy ez az eljárás jól ismert, hiszen hazánkban is működnek gyógyszeripari célú plazmavételre szakosodott centrumok, ahol bárki adhat plazmát. A konvaleszcens plazmaadás annyiban speciális, hogy csak azoktól az emberektől lehet ilyet nyerni, akik átestek a koronavírus-fertőzésen és meggyógyultak, az ő vérplazmájukban ugyanis hatásos ellenanyagok találhatók. Ilyen ellenanyag lassan képződik a vírussal fertőzöttben, ezért jelentősen segíti a beteg gyógyulását, ha azt készen is megkapja.

Szekszárdon három hete működik az a berendezés, amelynek segítségével ezt a gyógyító plazmát kivonják a donorok véréből. Azokéból, akik még hatvan évnél fiatalabbak, legalább három héttel korábban teljesen meggyógyultak a koronavírus okozta betegségből. Ők bármelyik véradási helyszínen jelentkezhetnek, az igazolványaik, és a tajkártya mellett igazolást kell hozniuk arról, hogy betegek voltak. Ez lehet antigén-, vagy PCR-teszt, laboratóriumi ellenanyag-vizsgálat eredménye, vagy akár karanténhatározat.

A jelentkező véréből előbb mintát vesznek, megvizsgálják több paraméterét, s ha minden megfelelő, akkor egyeztetett időben sor kerül a mintegy negyven percig tartó plazmaadásra. Ez csak annyiban hasonlít a hagyományos véradáshoz, hogy a donor karját megszúrják, majd a vér a készüléken lévő steril, egyszer használatos szerelékbe kerül. A vért egy kicsi centrifuga mindjárt szétválasztja alkotórészeire, a plazma egy gyűjtőzsákba kerül, a vörösvérsejt pedig visszajut a donorba. Váltakozva, hol leveszik a vért a donortól, hol visszajuttatják a vörösvérsejtet annak szervezetébe. A levett plazma kivételével a vér minden más alkotóeleme visszakerül a szervezetbe. Ezért is van az, hogy míg a véradások között több hónapnyi szünetnek el kell telni, plazmát akár hetente is lehet adni. A folyamatot – akárcsak a véradásnál – elősegíti, ha a donor előtte sok folyadékot fogyaszt.

A levett, vírus-ellenanyagot tartalmazó plazmát Szekszárdról, miként Kaposvárról is, a Pécsi Regionális Vérellátó Központba küldik, ahol a kész anyagot lefagyasztják. Onnan látják el a három megye, Baranya, Somogy és Tolna kórházait. A plazmaferezis elején és végén levett vérminták Budapestre kerülnek ellen­őrzésre. Az országban minden rendelkezésre álló plazmakészítményt folyamatosan felhasználnak. Eddig összesen hatvan kórházban, több mint négyezer alkalommal alkalmazták a terápiát, a visszajelzések alapján nagyon jó eredménnyel.

Szekszárdon a vírus okozta fertőzésből kigyógyult korábbi véradók és teljesen új jelentkezők is jöttek plazmát adni, de várják a további jelentkezőket. Sokunkban él a remény, hogy nem jön újabb hullám, s a vírust legyőzik a megfeszített erővel dolgozó orvosok, nővérek, egészségügyi dolgozók, az oltás visszaszorítja a fertőzést, de addig is sok betegen lehet így is segíteni. Segítséget adni – ez esetben cseppet sem túlzást úgy mondani – megmenteni másokat, erre most azok képesek, akik már legyőzték a kórt.

Borítóképünkön: Pirosné Deli Erzsébet asszisztens (jobbról) Dr. Pászthy Vera főorvos és Streicher Ildikó asszisztens végzik a beavatkozást