több milliárd euró érkezhet

2021.06.07. 19:00

Megfordítanák a pocsék trendet: elkészült a régió stratégiája

Hamarosan a kormány elé kerül a Dél-Dunántúl régió 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája, közölte egy hétfői sajtóbeszélgetésen dr. Mikes Éves, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Baranya, Somogy és Tolna megyébe várhatóan több milliárd euró érkezik.

Máté Balázs

a20210607_Mikes ƒva korm‡nybiztos sajt—jŽkoztat—a a dŽldun‡ntœli fejlesztŽsekr?l_pŽcs_ll_dn

Forrás: DN

Fotó: Laufer László

Elkészült, s néhány héten belül a kormány elé kerül a Dél-Dunántúl fejlesztési irányait kijelölő stratégia, ami a következő uniós ciklus hétéves időszakában meghatározza az érintett három megyében azt, milyen célterületekre fordíthatók majd források. Azt, hogy pontosan mekkora összegről van szó, még nem tudni, de az bizonyos, hogy több milliárd euróról, forintban több százmilliárdról. (Az ország egésze számára 51 milliárd euró jut, az, hogy egy-egy régió ebből mennyit kap, az például függ az érintettek pályázati hajlandóságától és eredményességétől is.)

Dr. Mikes Éva kormánybiztos kifejtette, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zónát alkotó három megye valamennyi fontos gazdasági mutató tekintetében az ország legrosszabbul teljesítő megyéi közé tartozik. Éppen ezért a cél nem más, mint trendforduló elérése, azaz a térség növekedési pályára állítása.

A munkahelyek megőrzését és újak teremtését, a jövedelmek emelését, a népességmegtartó-erő növelését, egyszóval a felzárkóztatást szolgáló stratégia három pillérre épül, vidék- és iparfejlesztésre, valamint a turisztikára.

Mindezt egyrészről az úthálózat hiányzó elemeinek megépítésével, repterek bővítésével, a kaposvári és a pécsi egyetem, valamint a szakképzés fejlesztésével, másrészről pedig a gazdaság fejlesztésével szeretnék elérni. Utóbbi kapcsán új foglalkoztatók betelepítése és a meglévők kiemelt támogatása is a célkitűzések között szerepel.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy a kormány egyedi döntéseket is hozhat és minden bizonnyal hoz is a térség felzárkóztatása érdekében, például a mohácsi Duna-híd felépítéséről, a pogányi és a kaposvári repülőtér fejlesztéséről.

Nem versenytársai egymásnak

Úgynevezett növekedési centrumokat is meghatároztak (Pécs-Mohács, Kaposvár-Zselic, Szekszárd-Paks), amelyek nem versenytársak, hanem egymás kiegészítői. Ezek az ipar fejlesztésének célterületei. A stratégia turisztikai térségekkel is foglalkozik. A Balaton déli partját és Pécs Villányt illetően a terv az, hogy egész évben vonzó programokat kínáljanak minden korosztálynak tematikus élményláncok kialakításával, Zselicben a már megkezdett beruházások folytatásával nemzetközi léptékű sport turisztikai központ kialakításával, Szekszárd és a Dráva-mente esetében esetében a térségre jellemző kínálat és szolgáltatások nagy ívű fejlesztésével. Mikes Éva elmondta azt is, a kamara, az egyetemek mellett az önkormányzatok is segítették munkájukat, Kaposvár és Szekszárd a városok fejlesztési stratégiájának elkészítésével is, a pécsi önkormányzattól azonban ilyet nem, csak egy projektlistát kaptak.

Borítóképen: Dr. Mikes Éva kormánybiztos

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában