Az elnéptelenedett Bunyaszekszárdon jártak

Mint arról sokan tudnak, a Szekszárdról 1866-ban keletre elvándorolt 54 család által alapított kis magyar falunak, Bunyaszekszárdnak 1981-ig voltak lakói. Az elnéptelenedett településről legtöbben a környező községekbe költöztek, s máig van kapcsolatuk a Tolna megyeiekkel. E kapcsolat ápolására jött létre a Szekszárd-Lugos és Facsád Baráti Társaság, melynek két tagja, Kaczián János és dr. Máté István Romániába utazott.

W. G.

Forrás: Beküldött kép

Jártak Bunyaszekszárd egykori területén, valamit a közeli Facsádon (Szekszárd partnervárosában) és Igazfalván (Nagydorog testvértelepülésén). A másik testvérvárost, Lugost az idén a járványhelyzet miatt nem keresték fel.

A Bunyaszekszárdról elszármazottak találkozóját 1995 óta minden év augusztusában megtartják. Az idei eseményre Igazfalva polgármestere, Ihász János hívta meg a szekszárdiakat. A kialakult hagyomány szerint református és ortodox istentisztelet tartottak, megkoszorúzták az egykori falu emlékművét és a temetőben lévő kopjafát.

A szertartást Czapp István református és Milosteán Doru ortodox lelkipásztor vezette. A Tolna megyéből érkezett vendégek oklevelet adtak át öt személynek. Azoknak, akik az elmúlt évtizedekben sokat tettek a volt magyar falucska emlékének megőrzéséért: Gergely János (Facsád), Molnár Jolán (Lugos), Ihász János (Igazfalva), Kovács László (Lugos) és Doru Covaci, jogász, korábban Facsád polgármestere, országgyűlési szenátor. A program zárásaként a delegáció tagjai ebédmeghívást kaptak Marcel Avram facsádi polgármestertől, aki szekszárdi barátainak küldött jókívánságainak tolmácsolását kérte.