Az agrárium frontján bástya lehet a megye

– Az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek, növelnünk kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, külpiaci esélyeit – jelentette ki dr. Bencsik Dávid azon az országjáráson, mely csütörtökön Tolna megyében, azon belül Szekszárdon érkezett ötödik állomásához. Az Agrárminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Vármegyeházán tartott sajtótájékoztatón hozzátette: meggyőződése, hogy a hazai élelmiszer gazdaságot nem a minisztériumi irodákból, hanem a helyszínen kell fellendíteni, együttműködve az ágazat szakértőivel.

– A sikerhez hagyományos és új piacokra is szükség van – folytatta a helyettes államtitkár. – Magyarországon az agrárexportot 82,5 százalékban nyugat-európai országokkal bonyolítjuk. Én ezt az egyoldalúságot szeretném egy kicsit az egyensúly irányába mozdítani, ezért keleti, déli piacokon dolgozom, hogy minél szélesebb körbe jussanak el termékeink és tudásunk is. Erről is szót váltottunk a város polgármesterével és a Tolna megyei vezetőkkel, akik megerősítettek abban, hogy a megyének kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy a magyar élelmiszergazdaság fontos bástyája legyen. Nem mindenki tudja, hogy a magyar borok rengeteg díjat söpörnek be a világon, nemzetközi versenyeken élen járunk az arany- és pontszerzésben. Mégis, az értékesítési oldalon a helyzet nem kellőképpen jó. Ezért is jöttem Szekszárdra, mert erről a témáról szeretnénk vizsgálódni. Ugyanis a számok azt mutatják, hogy míg 2020-ban kétszer annyi mennyiségű bort adtunk el, mint Ausztria – 131 millió liter kontra 67 millió liter – ez pénzben kifejezve csak kétharmada volt az osztrák értékesítésnek: 122 millió euró, illetőleg 187 millió euró. A magyar bor literenkénti ára a külpiacokon egy euró alatt van, az osztrák boré három euró felé közelít. Az új-zélandi bor négy euró fölött van. Bízom abban, hogy a már mutatkozó sikerekre és eredményekre alapozva, megújuló külpiaci szemlélettel és összefogással még nagyobb sikerek várnak Szekszárdra, Tolna megyére és Magyarországra.

Kővári László, agrárszakember, szekszárdi önkormányzati képviselő az elhangzottak alapján aláhúzta, hogy az agrárexport fejlesztés egyik előfeltétele a termelés maga. Miután évtizedek óta foglalkozik főként a mezőgazdasággal, negyven év tapasztalata birtokában fogalmazta meg a találkozón azon javaslatait, melyek segíthetik a megye agrárfejlesztését, a piacok jobb elérhetőségét.

Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének elnöke közölte, hogy a NAK-nak megalakulása óta célja a gazdák segítése, együttműködve az agrárkormányzattal.

– Rendkívül fontosnak tartjuk Tolna megye esetében azt, hogy mezőgazdasági termelőink megfelelő pályázatokhoz, támogatásokhoz jussanak – mondta Vendégh Edit. – Ugyancsak fontos, hogy az alapanyag termelő szerepből kilépve minél több feldolgozó kapacitás létesüljön a megyében. Azon dolgozunk, hogy a termelők integrációját elősegítsük, hogy homogén, nagyobb mennyiségű termékkel tudjunk előállni a piacon, csak így lehetünk versenyképesek.

A gyümölcs is hozna a konyhára

A megye mezőgazdasági profilját alapvetően az alapanyagtermelés határozza meg – válaszolt Vendégh Edit egy, a helyi jellegzetességekre vonatkozó újságírói kérdésre. A mezőgazdaságilag művelt terület 80 százalékán kukorica és kalászos gabona található. A szőlő ágazat az intenzív kultúrákat tekintve a legfejlettebb. A gyümölcs ágazatra és a zöldség ágazatra is rányomja bélyegét a munkaerőhiány és a gépesítettség hiánya. Emiatt ezek az ágazatok visszaszorulóban vannak és úgy tűnik, hogy ez a tendencia nem is változik előnyére az elkövetkező időszakban. Ezzel együtt Vendégh Edit úgy látta, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztésnek lenne jövője, tekintettel az egészséges életmódra, az egészséges élelmiszer előállításra. Hiszen a jó minőségű gyümölcs és zöldség fogyasztása szükséges ahhoz, hogy az ember megfelelő életminőséget tudjon elérni.