Segít annak, aki segíteni akar magán

Hordják a szociális tűzifát a településüzemeltető cég, a Fatodi Kft. dolgozói. A listán 117 család, illetve egyedülálló rászoruló szerepel, egy-egy helyre három köbmétert szállítanak. A munkát Fodor József irányítja, aki egyben a nagyközség cigány önkormányzatának elnöke. Van munkája bőven, hiszen a 6200-as lélekszámú Fadd minden kilencedik lakosa cigány, 680 fő. Nem mind hátrányos helyzetű, de közülük kerül ki a legtöbb. És jó néhányan vígan élhetnének, ha hajlandók lennének dolgozni.

– Aki kér, kap munkát – hangsúlyozza az elnök. – Képzéseket is szervezünk, például bolti eladó vagy vasbetonszerelő szakmában. Vannak lehetőségek, élni kell velük! Ösztöndíj-pályázatot hirdetünk, az iskolát is támogatjuk, színjátszó kört, hangversenyeket, rajzpályázatot finanszírozunk, s ha a járvány elmúlik, talán a roma zene és tánccsoport is újraindulhat, ami most szünetel. Tartunk karácsonyi és húsvéti játszóházat, ruha- és cipőosztást. De ami a lényeg: megélhetést kínálunk. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt 178 közmunkás volt Faddon, most kilenc van. A várólistán szerepelnek még 47-en, de azok már olyanok, akik nem szeretnek dolgozni. 

Márpedig ezen a településen egészséges, erős felnőtt ember nem kap pénzt munka nélkül. A faddiak voltak az elsők, akik ezt bevezették. 

– A közmunkások azért fogy­tak el, mert noszogattam őket – idézi fel a történteket Fodor József –, hogy ne itt keressetek ötvenezret, hanem menjetek el cégekhez százötvenezerért! Aki megfogadta a szavamat, már évek óta stabil helyen szépen keres, lakást, kocsit vett. De van egy réteg, amelyikbe tartozókat kár győzködni, mert nincs eredménye. A helyi beás cigányok munkásak voltak eleve, de a Paksról, Tolnáról, Mözsről idetelepültek legtöbbjével nem lehet szót érteni. Van, hogy munkaképes, fiatal férfi beküldi az asszonyt az önkormányzathoz, a karján a gyerekkel, hogy sírjon ki egy kis segélyt, aztán viszi a lóvét a kocsmába.

– Némelyik nagyon rafinált! Úgyhogy most már azt csináljuk, hogy akinek ötezer forint kell, azt bejelentjük, megdolgozik a pénzéért, és este kifizetjük. Akinek tizenötezer kell, az háromszor annyit dolgozik, aztán megkapja. Megszakadniuk nem kellett soha.

– Építettünk három új lakást, melyekben rászoruló családok költözhettek – mondja az önkormányzati vezető –, további két épületet felújítunk, és van két csillagpont (tanácsadó iroda) is a községben. Segítünk mindenkinek, aki önmagán segíteni akar. 

Fodor József 2002-től került be a kisebbségi önkormányzatba. Elnökként 2014 óta tevékenykedik. Jó példával jár elöl. Három gyereke és tíz unokája van. A kisebbek tanulnak – akad közöttük egyetemista is –, a nagyobbak dolgoznak, jó szakmájuk van. Tudják, mi a feladatuk az életben.

Kikerülni a mélyülő szakadékbólA szegregáció felszámolásával kapcsolatos, 2018 februárjában indított és 2021 januárjában lezárt programról Fadd nagyközség honlapján többek között az olvasható, célul tűzte ki, a halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők felzárkóztatását, integrációjának megkönnyítését. Családok, családtagok és egyedül élő rászorulók vehettek részt olyan programokon, kaphattak olyan szolgáltatásokat, melyek segítségével kikerülhettek a generációkon át mélyülő szakadékból.

Cél volt az is, hogy az egyéni, családi felzárkóztatás beágyazódjon egy közösségfejlesztési folyamatba. A projekt része volt a jelenléten alapuló szociális munka, a gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés, oktatás, felnőttképzés, foglalkoztatás, a munkaerőpiaci kompetenciák fejlesztése, egészségügyi szolgáltatások nyújtása, illetve a közösségépítés.