2022.03.21. 14:00
Keménykezű Harald ritka ezüstpénzét hagyta nálunk valaki
Skandináv uralkodó emlékét idézi az érme, amely egyedülálló leletnek számít Magyarországon. A megyén átvonuló norvég kereszteseknél is lehetett ilyen fizetőeszköz.
Ritka és értékes 11. századi ezüstpénzzel gazdagodott a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum. Dr. K. Németh András, az intézmény régész főmuzeológusa elmondta, hogy a közel ezeréves fizetőeszközt Csikós Zoltán találta a Tolna megyei Várdomb község határában, a középkori Kesztölc mezőváros területén.
– Az érmét az 1046 és 1066 között uralkodó III. Harald Sigurdsson, vagy más néven Hardrada – magyarul Keménykezű – norvég király verette Nidarnesben, a mai Trondheim területén – tette hozzá dr. K. Németh András. – Címlete penning, ami a korabeli magyar denár címletnek felel meg, súlya kevesebb mint egy gramm, átmérője tizenhét milliméter. Különlegességét jelzi, hogy Magyarország területéről egyelőre nem ismerünk másik 11. századi norvég, sőt semmilyen skandináv származású érmét.
A tárgy a középkori Kesztölc területén került elő. Ez a település Tolna megye egyik legjelentősebb helye volt az Árpád-korban, és a talált egyéb tárgyak tanúsága szerint már a 10. századtól lakott volt, egészen a török kori pusztulásáig. A mindenki által jól ismert első magyar nyelvemlékben, a tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében szereplő hadi út egyik végpontja éppen Kesztölc birtok volt. Ráadásul a Képes Krónika is említi, hogy 1074-ben Salamon király „a Kesztölc nevű hely fölött” táborozott.
Már utóbbi adat is elegendő lenne annak magyarázatára, hogyan kerülhetett Tolna megyébe a ritka érme, hiszen a király udvartartásában megfordulhattak olyan, világot járt emberek, akár diplomáciai, akár katonai vezetők, akik rendelkezhettek ilyen pénzekkel is. Fontos tényező, hogy Kesztölcöt érintette egy akkoriban jelentős, nemzetközi forgalmat is bonyolító út. Ezen nemcsak királyok mozogtak, de messziről érkező kereskedők, zarándokok, vagy éppen katonák is, akik közül bárki elveszthette a ritka ezüstpénzt. Azt is tudjuk, hogy a szentföldi hadjáratból 1110-ben visszatérő I. Sigurd norvég király seregével Magyarországon vonult keresztül, és erősen feltételezhető, hogy a Duna menti úton haladt. A norvég katonák is birtokolhattak ilyen, negyven évvel korábban vert pénzérmét.
Kiemelt kép: Dr. K. Németh András régész főmuzeológus elmondta, hogy közel ezeréves a fizetőeszköz
