Több száz épület áll Tolnában műemléki védelem alatt

– Hány műemléke, műemlékjellegű épülete van Tolna megyének, és melyek a legfontosabbak? 
– Jelenleg az örökségvédelmi nyilvántartásban 664 műemléki védelem alatt álló Tolna megyei ingatlan szerepel – mondja Ódorné Tóth Tünde, a megyei kormányhivatal örökségvédelmi osztályvezetője. 

– A „műemléki jelentőségű épületek” mint korábbi fogalom már megszűnt. A műemlékek között természetesen nem csak épületeket találunk. Lehetnek romok, szobrok, keresztek és akár parkok is. Mindezek nagyon különbözőek, változatosak, nehezen összehasonlíthatók, rangsorolhatók. Éppen az egyediségük, ritkaságuk, sajátos művészi megvalósításuk, speciális alkotói stílusjegyeik miatt válhattak védendő értékekké. 

Megyénk legrégebbi műemléke Lussonium katonai erődjének építészeti maradványa, Dunakömlődön. Kiemelkedő továbbá a simontornyai és az ozorai vár. Egyedisége miatt figyelemre méltó a Pörbölyön felállított Gemenci vadászház, amely eredetileg Frigyes főherceg uradalmi sörpavilonjának épült kizárólag fa felhasználásával szétszedhető és újra összeállítható szerkezetként az 1896-os millenniumi országos kiállításra. 

– Hogyan viszonyul egymáshoz a műemléki nyilvántartás és az értéktári? Minden műemlék szerepel az értéktárban? 
– Nem minden műemlék kerül be automatikusan a megyei értéktárba. Mindkét helyen megvannak a nyilvántartásba vétel szabályai. A műemléki védetté nyilvánítást például a Miniszterelnökségnél bárki kezdeményezheti, amit egy átfogó tudományos kutatás követ. Az annak eredményképpen megszülető védési dokumentáció alapján a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté az adott ingatlant. A védetté nyilvánítás a tulajdonos számára kötelezettségekkel is jár, hiszen a műemléki épület nem bontható, felújítása, átalakítása, modernizálása csak hatósági engedéllyel, szigorú előírások betartásával lehetséges. 

– A műszaki, ipari műemlékek – tolnai selyemgyár, borjádi, söréttorony, bátai szivattyúház, uzdi Sió-híd (mely az egykori budapesti Kossuth híd része volt) – ugyanebbe a kategóriába tartoznak? 
– Az ipari műemlékek száma Tolna megyében nem számottevő: magtár, mezőgazdasági, uradalmi épületek, tolnai selyemgyár. A borjádi söréttorony, az uzdi híd, valamint a bátai szivattyútelep jelenleg nem jegyzett, védett műemlék. 

– Mi az örökségvédelmi hatóság, és mi az emberek feladata e téren? 
– A műemlékvédelem közös ügy. Az önkormányzatok, az egyházak, a civil szervezetek, a tervezők, a szakértők és a magánszemélyek együttműködésével lehet csak sikeres. Természetesen az örökségvédelmi hatóság szerepe is lényeges, meghatározó. Az értékek felfedezése és megóvása mellett alapvető fontosságú, hogy műemléképületeink működjenek. Ne álljanak kihasználatlanul! Lássák el eredeti – például egyházi – funkciójukat, vagy a helyi közösség találjon számukra új funkciót, használva és hasznosítva ezeket a különleges ingatlanokat. Hosszú távú megmaradásuk csak így biztosítható. 

Szekszárd elismert műemlékei
A megyeszékhely, Szekszárd műemlékei a következők. Babits Mihály szülőháza, Béla téri katolikus templom, Szentháromság-szobor, megyeháza és templomrom, városháza, plébánia (Béla tér), kórházi kápolna, Ferenc-kórház, Béri Balogh Ádám úti présházak, Krehmüller-ház (Bezerédj utca), Bogár-tanya (Szőlőhegy utca), Csatári utcai tanya, Nedelkovics-tanya (Cserfa utca), Őrffy-ház (Dózsa utca), katolikus iskola (Garay tér), Kamarás-ház (Kadarka utca), kálvária és kápolna, tiszttartói ház (Széchenyi utca), Táncos Nagyvendéglő (Széchenyi utca), Szegzárd (Garay) Szálló, Augusz-ház, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, kőcímer (Szent István tér 26.), Zsinagóga (Művészetek Háza). Városok közül Bátaszék, Simontornya és Tolna, kisebb települések közül Cikó, Grábóc, Hőgyész, Ozora és Tengelic is figyelemre méltó műemlékekkel rendelkezik.