Kiderült, sokan élünk hamis névvel

Olyan névváltoztatásról, amikor valaki szeretné, hogy másképpen hívják őt, és olyanról is, amikor kötelezően változik valakinek a neve, mert most nem az van hivatalos irataiban, amelyet szüleitől örökölt. Mert korábban gyakran előfordult, hogy tévedésből, és néha nem csak tévedésből, hanem szándékosan, másképpen nevezték el a született gyereket, mint amilyen név a szülők alapján illette őt.

Nyolc év óta, 2014. július elsejétől elektronikus anyakönyvi rendszer van, mint a világ legtöbb országában, és abban pontosan rögzíteni kell, hogy kit, hogyan hívnak. Idén január óta a jogszabály lehetővé tette, hogy akiknek több utónevük van, módosíthassák, hogy az anyakönyvben azok közül melyik maradjon, vagy, hogy milyen sorrendben szerepeljenek. 

Viszont már nem önkéntes, hanem kötelező a névváltoztatás, ha kiderül, hogy valakinek a családi, vagy az utóneve nem úgy szerepel az anyakönyvi alapbejegyzésben, mint ahogy az most a személyi okmányaiban van. Ugyanis a régi papír alapú anyakönyvekből most rögzítik az elektronikus anyakönyvbe a születési bejegyzéseket, s ennek során gyakran kiderül, hogy sok embernek hiba van a neve körül. 

Amikor az elektronikus anyakönyvbe bekerül valakinek a születése vagy házassága, előfordul, hogy az eredeti, ősei után kapott neve nem egyezik meg az eddig használt nevével. A tévedés, vagy a hiba nagyon régi is lehet. Ugyanis 1895. októbere óta létezik anyakönyv – ezeket, például Szekszárdon, több tucat nagy páncélszekrényben őrzik –, s mert ennek alapján kell az új, digitális anyakönyvbe rögzíteni az adatokat, kiderülhet, hogy a személyi okmányokban nem az eredeti név szerepel. 

Lehet például, hogy az anyának több utóneve volt, s a gyerekek igazolványaiban már csak az egyik szerepel. Ilyenkor, ha az édesanya él, kérheti, hogy töröljék a többi utónevét, ha nem él, vagy nem kéri, minden gyerek személyi okmányait ki kell cseréltetni. Szerencsére ez illetékmentes, nem kerül pénzbe.

Más a helyzet, s ez sem ritka, hogy korábban véletlenül vagy szándékosan másként írták az újszülött nevét, mint kellett volna. Például a Szűcs apának gyerekei, majd az unokái, ükunokái a Szücs, a Szőcs, a Szűts, vagy Szüts nevet kapták. Most valamennyiüknek kötelező kicseréltetni személyi okmányaikat, ugyanis a digitális anyakönyvbe az eredeti név kerül, s mindenkit az illet meg, amely abban szerepel.

A névcserék fontosak, de nagyon sok munkát adnak az anyakönyvvezetőknek. Ilyenkor ugyanis vissza kell menni esetleg 1895 októberéig, vissza kell keresni a családra vonatkozó első anyakönyvi bejegyzést, és annak alapján kell minden leszármazottat értesíteni. Adataikat pedig az elektronikus anyakönyvi rendszerben és ugyanakkor a központi nyilvántartó rendszerben is is korrigálni szükséges.

Ha pedig valakinek az utóbbiban a nevét javították, a régivel már nem tud az ügyfélkapun belépni, s útlevelét, jogosítványát, egyéb okmányát is csak a javított néven kaphatja meg.